Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
16 az a két év, amit Szatmári RMDSZmentesen töltött el 2000 és 2002 között, a sajtóiroda éléről való lemondása és a tanácsosi megbízatása előtt. Felesége, SzatmáriBajkó Ildikó az Oktatási Minisztériumban 2002 és 2004 között, majd a Határon Túli Magyarok Hivatalában idén április végéig dolgozott. Szintén április végéig volt a határon túli oktatást támogató, a tanügy i tárca által létrehozott Apáczai Közalapítvány kuratóriumi tagja. Szatmáriék nyilatkozata alapján még annyit tudni, hogy a feleség korábban megkapta a magyar állampolgárságot, illetve átesett C típusú nemzetbiztonsági átvilágításon. Férje idén július közepén letelepedési engedélyt kapott Magyarországon – interjúikban azt is közölték, Budapest környékén építkeznek. Az is tény, hogy államtitko t, nemzetbiztonsági érdeket sértő kémkedés esetén – magyarázza Gálszécsy András titkosszolgálatokat felügyelő volt miniszter – a lebukottakat felszólítják, 24 órán belül hagyják el az országot, illetve azonnal vizsgálati fogságba kerülnek. Az intézkedés sú lyossága aszerint változik, hogy "baráti" vagy "ellenséges" ország részére folyt a kémkedés. Hogy Szatmáriék jelenleg is Magyarországon élnek, abból az következhet, hogy jogi értelemben nem követtek el semmit. SzatmáriBajkó azt állítja, önként távozott állásából, férjéről meg Markó Béla nyilatkozta azt, "mondjuk úgy, hogy nem tartottunk igényt a munkájára". Lakonikus magyarázatok. Hogy mivel is foglalkozott a háttérben a házaspár, érdemben eddig kevés sajtóorgánum firtatta, pedig a kémvád finoman szó lva olyan súlyú gyanúsítás, melynek érdemes volna utánajárni – még akkor is, ha a dolog természetéből fakadóan a titkosszolgálatoktól nehezen szivárognak ki információk, hivatalos megerősítésre pedig egyértelműen nincs remény. Tevékenységüket a legalapos abban eddig a Hírszerző.hu portál elemzése járta körül: névtelenül nyilatkozó kormánypárti és ellenzéki forrásokra hivatkozva tehetséges és hatékony lobbistáknak láttatja Szatmáriékat, akik "a Medgyessykormány időszakában rálátással és a lehető legnagyobb befolyással bírtak a magyar kormány határon túli politikájának minden elemére." A Transidex úgy tudja, a Szatmáriházaspárnak volt még egy kényes szerepe: afféle "közlekedési rendőrökként" ügyeltek arra, melyik romániai magyar politikus hajthat be magya r kormányzati utcákba. Egy további szempontot ismét a Hírszerző fogalmaz meg: eszerint a Nemzetbiztonsági Hivatal azért kezdett nyomozni 2004 utolsó hónapjaiban az ügyben, mert úgy vélte, Szatmári "nagyköveti" állása csupán annak fedésére szolgál, hogy " a budapesti román nagykövetségen keresztül kapott bukaresti megbízásokat" teljesítse. Szatmári ezt azzal cáfolja, hogy csupán a Magyarországon tartózkodó román állampolgárok szavazásának lebonyolításával foglalkozott a tavaly őszi parlamenti választások kapcsán (az RMDSZnek szüksége volt az erdélyi vendégmunkások, diákok stb. voksaira is). A lobbibefolyást a portál azzal mérte le, hogy Szatmáriék mennyi pénzt szerveztek romániai magyar ügyek, pontosabban az RMDSZ, pontosabban a magyar párt tisztségvis elői által létrehozott alapítványok támogatására. A Hírszerző.hu szerint Szatmári közvetített a 300 millió forintos erdélyi tévétámogatás ügyében, továbbá az informatikai és a gazdasági tárca 2003ban kötött RMDSZes megállapodásai érdekében. Hogy a két utóbbi projektben mennyi pénz forgott, azt csak félig tudni; de mindkettő keresztülviteléhez szükséges volt Medgyessy osztogató jókedve. Tegyünk hozzá egy MTIhírt, mely szerint "a magyar költségvetés 2002ben 250 millió forinttal, 2003ban 200 millió fo rinttal, 2004ben 228 millió forinttal járult hozzá az erdélyi magyar területek szélessávú internet közösségi
