Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
15 Viszont azon csodálkoztam, hogy nyilvános sághoz elküldött és az internetre felrakott sajtófigyelőből ezeket a híreket – főleg a püspökről szóló pozitívumokat – kihagyták. Miután otthagytam a hivatalt, derült ki: akkortájt éppen a vádiratot szerkesztették össze a sajtóban megjelent nyilatkozatai a lapján, hogy megalapozhassák Tőkés tiszteletbeli elnöki tisztségétől való megfosztását. A sajtóosztály vezetéséről Szatyi személyes konfliktus miatt mondott le, összetűzésbe keveredett az Elnöki Hivatal igazgatójával, a diktatórikus hajlamokkal megáldott Szepessy Lászlóval. Viszont Markó Bélának megtette azt a szívességet, hogy a nyilvánosság előtt azt állította: Tőkés „eltűrt” radikalizmusa miatt nem bírja folytatni a továbbiakban a tevékenységét az RMDSZben. Miközben az SZDSZ már Budapesten készítette elő neki a terepet... Sajnálom az RMDSZ elnökét, hogy ilyen embereket tart(ott) maga mellett. Markó Béla politikusként sem tűnik néha többnek egy naiv alanyi költőnél, nem tudja, kik vannak a környezetében. Ha viszont tudja, tehát mégsem naiv, akkor… A Szatmári házaspár ezzel a botránnyal óriási erkölcsi kárt okozott a Szövetségnek, de ennél is nagyobb baj, hogy az egész erdélyi magyar politikára, sőt az egész nemzeti közösségre és magyarmagyar viszonyra sem vet jó fényt az ügy. vissza Papp Gy. Attila, Reggeli Újság, Nagyvárad Sipos Géza AZONNALI KÉRDÉSEK ÓRÁJA Szatmáriügy: kijáróembernek kémkednie nem muszáj [29.8.2005] A profi lobbistának ér annyit a diszkréció, s eszköze a flört is, akárcsak egy hírszerzőnek . Jogászkodásnak tűnik, de érdemes az ún. "kémügyben" általános iskolás stílusban a fogalom meghatározásával kezdeni. A Wikipedia katonai, politikai vagy gazdasági előnyszerzés érdekében ellenséges vagy rivális országtól beszerzett "titkokról" beszél. A román büntetőtörvénykönyv egyértelműbben fogalmaz: az árulás (ha saját állampolgár követte el), illetve a kémkedés (ha külföldi a ludas) államellenes bűncselekmény, mely életfogytiglannal vagy 1525 év szigorított börtönbüntetéssel sújtható. (Érdekes, h ogy az álhírterjesztés háború kirobbantása céljából című cselekményért csak maximum hét évet lehet ülni.) A magyar büntetőtörvénykönyv szintén az államellenes tettek fejezetben tárgyalja a cselekményt: "hírszerzésért" kétnyolc év jár, illetve ha a kém á llamtitkot szolgáltat ki, 515 börtönév a büntetési tétel. A lényeg mindkét esetben az, hogy "a Magyar Köztársaság ellen" folyjék a cselekmény. Amit a Szatmáriügyben tényszerűen tudni lehet – már amennyiben hitelt lehet adni névtelen mailcímről érkező k épfájloknak (lásd Szkennelt verziók c. híradásunkat) – hogy feltehetően a Magyar Nemzetbiztonsági Szakszolgálat lehallgatta egy Lorin kódnevű személy telefonját, amint Magyar Bálint oktatási miniszter hivatali telefonján hívja őt. Nem Magyar Bálint telefon ját hallgatták le, vagyis Lorin a célszemély. A lehallgatás 2004 május közepén történt. Azért ennyire nyakatekerten semleges a fogalmazás, mert a szkennelt iratokból nem, hanem csak a párbeszéd jellegéből derül ki, hogy a hívott fél egy hölgy, aki – úg y tűnik – flörtölget a miniszterrel. Hogy Lorin kicsoda, azt eddig csak a Cotidianul bukaresti napilap fogalmazta meg egyértelműen: az újság szerint Szatmári Ildikónak hívják. Az is tény, hogy Szatmári Tibor a 2002es magyarországi kormányváltás után 200 5 januárjáig vezette a szövetségi elnök külügyi tanácsosaként az RMDSZ budapesti irodáját. Ám a sajtóban megjelent rövid életrajzokból hiányzik
