Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
14 Milorad Đurić ismertette a jelenlevőkkel a rádió műsorszórásról szóló törvény módosítás ával kapcsolatos időszerű fejleményeket, továbbá a szerbiai és vajdasági műsorszórási szervíz megalakításának előkészületeit, ami egyik előfeltétele a műsorszórási terület rendezésének az országban.. vissza A Szülőföld Alap támogatása a szabadkai székhelyű rádióra és televízióra Mint már hírül adtuk, a Szülőföld Alap Tanácsának ülésén megjelölték a pályázati támogatások hét prioritását. Kiss Elemér, a testület elnöke kijelentette: ezekben kiemelkedő szerepet játszanak az okt atási, kollégiumi, kulturális és területfejlesztésiönkormányzati területek. Egyhangúlag támogatták, hogy idén a Vajdaság és Kárpátalja kapjon kiemelt támogatást a rendelkezésre álló összesen egymilliárd forintból. Az erdélyi magyar közösség az egymilliár d forint 45, a felvidéki 15, a vajdasági 22, a kárpátaljai 12, a horvátországi 3, a szlovéniai 2, az ausztriai pedig 1 százalékát kapja. A vajdasági magyarságot Dolinszky Árpád képviselte. A Magyar Szó tudósítása szerint Dolinszky elmondta, hogy két ízben is összeült az a szakértői bizottság, amely végül délvidéki prioritásként ugyancsak a médiatámogatást határozta meg. Ez elsősorban a szabadkai székhelyű, regionális jellegű magyar nyelvű rádió és televízió megalakítását jelenti. vissza Egy beosztott az RMDSZ 007es ügynökéről és Mata Harijáról [ 20050902 - 07:07:41 ] Markó Béláék bukaresti sajtóosztályán volt szerencsém (?) dolgozni, mint frissen végzett újságíró kerültem a politikába, közel hat éve. Az vessen rám követ , aki nem hitt a jó ügy szolgálatában. Én még akkor hittem, ami majd elég gyorsan elmúlt. Kémbotrány robbant ki Magyarországon. A főszereplője a sajtóosztály egykori vezetője, Szatmári Tibor és felesége, Ildikó. Szatmárit személyesen ismertem, hiszen a k özvetlen főnököm volt a bukaresti pártszékházban. A keze alatt dolgoztam közel egy évet, a feladatom a sajtófigyelő napi elkészítése volt. A jelentéseket, hogy mi jelent meg az aznapi sajtóban, elsősorban az RMDSZ elnökének írtam, de eljutott az összes RMD SZes tisztségviselőhöz és az internetre is felkerült. Természetesen cenzúrázva. Merthogy amit én reggel kilencre letettem Markó Béla asztalára, az tartalmazott jó és rossz hírt egyaránt, ami a Szövetségről megjelent. Ez azért volt fontos, merthogy 10 ut án az újságírók már zaklatták az elnököt az aznap a sajtóban megjelentekkel kapcsolatban, és volt néhány eset, amikor Markó bizony azt sem tudta, mire kérdez rá telefonon a firkász, hiszen addigra nem sikerült mindenről értesülnie. Ezen kényes szituációkat elkerülendő végeztem a sajtófigyelés kényes feladatát. Kényes volt, mert sokszor azt sem tudtam, mit szabad leírnom s az elnök asztalára tennem, vagy mit nem. Például mikor az egyik román bulvárlap megírta Markó Béla szerelmi kapcsolatát Kós Anna televízi ós szerkesztővel, aki végül a hites felesége lett. De nem ez a lényeg… Szatmári Tibort – Szatyit, ahogy mi neveztük – és kedves feleségét, aki 19992000ben Kötő József tanügyi államtitkár egyik igazgatója volt a tárcánál, kémkedéssel vádolják a sajtóhír ek szerint. Szatmárinét azzal, hogy késleltette a magyar kormány támogatásainak Erdélybe való jutását, dokumentumokkal segítette a román államot a határon túli magyar civil szervezetek elleni pereiben és kiadta az összes magyar igazolvánnyal rendelkezők né vjegyzékét. Hogy miért van ez utóbbira szüksége egy állítólag demokratikus állam titkosszolgálatának, azt csak sejteni vélem... Hogy Szatyival kapcsolatban konkrétan milyen vádak merültek fel, nem tudom. Viszont azt tudom, mert sokszor fennhangon eldicse kedett vele, hogy jó viszonyt ápol a Szabaddemokraták Szövetségével. 1999 nyarán, mikor felkerültem az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalának sajtóosztályára, Szatyi fogadott. Már azt furcsának tartottam, hogy nem az irodában faggatott ki, hanem a hivatal ki s kertjében. Mint mondta, az iroda valószínűleg be van mikrofonozva... A belső választásokról, Tőkés László tiszteletbeli elnökről, az autonómiáról kérte ki a véleményemet, de úgy, hogy rögtön szöget ütött a fejemben: talán nem csak az RMDSZ belső elhárítá sának dolgozik a kolléga. Később arra kért, hogy az összes Tőkésről szóló cikket egy dossziéba gyűjtsem össze. Arra a kérdésemre, hogy miért, azt felelte, mert a tiszteletbeli elnök kitüntetett figyelmet érdemel.
