Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
11 Az RMDSZnek a magyarországi belpolitikai csatározások nyomán az egyik vagy a másik oldalról kapott ütések a lehető legrosszabbkor jönnek. A szövetség könnyen kutyaszorítóba kerülhet. A Markó által az anyaországi pártokkal s zemben hirdetett "egyenlő közelség" elve sehogy sem akar a gyakorlatban is valóra válni. vissza Kolozsvár, 2005. szeptember A politikusok ránehezednek a kisebbségi médiára A politikai pártok ellenőrzésük alá vonják a ki sebbségi sajtót a dolgozók tiltakozását váltva ki A vajdasági kisebbségi sajtóházakban dolgozók egyre inkább aggódnak a nemrég megalakult testületek beavatkozása miatt, amelyeket sok esetben egyetlen párt irányít. Miután Slobodan Milošević Szerbiájának el lenséges körülményei között éveken át küzdöttek a fennmaradásért, a dolgozók azt mondják, hogy függetlenségüket most körmönfontabb veszély fenyegeti a nemzeti tanácsok részéről. Ezek azért alakultak meg, hogy a nemzeti kisebbségek vonatkozásában közösségi ügyekről döntsenek például az oktatás, a nyelv és a kultúra terén. 2004ben, két évvel megalakulásuk után, ezek a testületek jelentős jogkört kaptak médiaügyekben. Sok esetben az történt, hogy a nemzeti tanácsok gyakorlatilag ellenőrzésük alá vonták a váll alatvezetést nemzeti közösségük sajtóházaiban, kinevezve az igazgatókat, szerkesztőket és igazgatóbizottságokat. A nemzeti tanácsok tagjainak megválasztási rendszere pedig az erős nemzeti kisebbségi pártnak felel meg. Ennek az az oka, hogy a tanácstagok v agy különféle szintű parlamentek, képviselőtestületek tagjai, vagy pedig szavazatgyűjtéssel kerültek be a tanácsba, a szavazatgyűjtéshez szükséges infrastruktúrával azonban csak a politikai pártok rendelkeznek. A tanácsokat a hatalom a legjobb szándékkal hozta létre, a kisebbségi jogokról és védelmükről szóló új törvény alapján. Miután tavaly törvényerőre emelkedett a kisebbségi média állami tulajdonában tartásának tilalma, a Vajdasági Képviselőház átruházta azok “alapítói jogait” a nemzeti tanácsokra, ami valójában azt jelentette, hogy átadta a tanácsoknak az igazgatás és a szerkesztés feletti ellenőrzést. A tartomány legnagyobb nemzeti kisebbségét képviselő Magyar Nemzeti Tanács irányítja most a legfontosabb magyar sajtóházakat Vajdaságban. Ezek az 1945b en alapított Magyar Szó napilap, a Képes Ifjúság és a Hét Nap hetilapok. Józsa László, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke egyben magas rangú tisztségviselője a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), és egyben a Magyar Szó Igazgatóbizottság ának alelnöke. Józsa hangsúlyozza, hogy különbséget tud tenni tisztségei között, és azt állítja, hogy pártjának nincs befolyása a vajdasági magyar médiára. “Nem engedném meg politikai pártomnak, hogy befolyást gyakoroljon a médiára a Nemzeti Tanácson keres ztül, amelynek én vagyok az elnöke” – nyilatkozta a BCRnek. A Magyar Nemzeti Tanács felelős ugyan a Magyar Szó működéséért, de a szerkesztéspolitika a főszerkesztő hatáskörében van – tette hozzá. Ezzel azonban nem minden újságíró ért egyet. “A szerkesztőség ugyan igyekszik ugyanolyan keményen dolgozni, mint korábba n, de minden megváltozott” – mondta egy Magyar Szóbeli forrás. Szerinte az újság igenis a VMSZ ellenőrzése alatt van, és azok az újságírók, akik ezzel szembeszállnak, elveszítik munkahelyüket. Nemrég Csík Nagy Ferenc, a Magyar Szó szerkesztője kapott felm ondást, mert leközölt egy írást, amely bírálta a vállalatvezetést. A Magyar Szó újságírói elmondták, hogy további elbocsájtásokra számítanak, ha és amint a jelenlegi központi szerkesztőséget, az újvidékit, “karcsúsítani” kezdik, a főleg magyarlakta Zentán és Szabadkán pedig felduzzasztják a szerkesztoséget. Józsa szavai szerint ennek gyakorlati okai vannak, mivel Újvidéken kevés magyar él. “Újvidék lakosságának csak 34 százaléka magyar” – jelentette ki. A szerkesztőségen belüli elégedetlenek azonban attól tartanak, hogy a lap, a VMSZ erősségeinek számító Szabadkára meg Zentára való költöztetése következtében, méginkább e párt ellenőrzése alá kerül. “Ily módon valóra válik a VMSZ álma, hogy a Magyar Szó Szabadkára kerüljön” – mondta ugyanez a szerkesztőségb eli forrás a BCRnek. A vajdasági magyar médiáért folytatott küzdelem többi kisebbségi közösségre is vonatkoztatható.
