Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-02
12 A vajdasági parlament tavalyi döntése, amely a Román Nemzeti Tanácsot tette meg a Libertatea alapítójává, szintén belharcokhoz vezetett. Az ellenőrzés megragadása után a Román Nemzeti Tanács első intézkedése az volt, hogy elbocsátotta a vállalatvezetést, és új főszerkesztőt nevezett ki. Danijel Petrović, a Román Nemzeti Tanács elnöke a BCRnek elmondta, hogy az elbocsájtások célja csupán az volt, hogy verseny induljon a posztokért, és ennek nincs semmi politikai háttere. Ám, éppúgy, mint a Magyar Szó esetében, sok olvasó és újságíró nem ért ezzel egyet. Az elbocsátások következtében az újságírók bezárkóztak a szerkesztőségbe, verekedés tört ki támogatóik és a Nemzeti Tanács tagjai között. Niku Coban, a Libertatea igazgatója úgy véli, hiba volt akisebbségi média fölötti ellenőrzés átruházása. “A kisebbségi médiaházak most olyan csoportocskáknak vannak kiszolgáltatva, amelyeknek nincs semmily en médiatapasztalatuk” – véli Coban. Állítása szerint 2004 óta, amikor a nemzeti tanácsok ellenőrzésük alá vonták a helyi médiát, drámai módon megnövekedett a politikai beavatkozás. “2004 előtt egyetlen tartományi tájékoztatási miniszter nem tett olyat, h ogy odaszólt volna valaminek a leközlése vagy letiltása érdekében” – állítja Coban. “Ahogy a Tanács átvette az alapítói jogot, tagjai éppen az ellenkezőjét tették: megkérdezték, miért bírál valakit az újság, és hogy miért nem írunk többet a tevékenységükrő l”. Az elégedetlenség tavaly júliusban ért tetőfokára. A Libertatea újságírói két hónapon át sztrájkoltak, követelték egy új Román Nemzeti Tanács megválasztását. Tavaly szeptemberben rendkívüli elektori választási gyűlést tartottak Versecen, és megalakult az új tanács, amely ismét beiktatta a vállalatvezetés korábbi tagjait, közöttük Cobant. Ennek ellenére o továbbra is úgy gondolja, hogy a nemzeti tanácsok megalakítása rossz ötlet volt. “A nemzeti tanácsok egy illúzió, a szerbiai hatalom trükkje” – mondja . “Az a tény, hogy a szavazópolgárok meg tudják büntetni a tanácstagokat azáltal, hogy kiszavazzák őket, nem vigasz. Hiszen mindent tönkretehetnek az alatt a 4 év alatt, amíg tanácstagok”. A kisszámú vajdasági ruszin (rutén) közösség szintén megoszlott a R uszin Nemzeti Tanács megalakítása és a közösség lapja, a Ruszke Szlovo feletti ellenőrzés átvétele miatt. Az elégedetlenséget a tanács volt elnöke, Rafail Ruszkovszki váltotta ki. Ő a Demokrata Párt (DS) tagja. Megpróbálta csökkenteni az újságírók számát, és a pénzforrásokat a Tanács más kulturális tevékenységeire akarta felhasználni. Egyesek egyetértettek az elbocsátásokkal. “Több mint húszan készítették a húszoldalas hetilapot” – panaszkodott egy újságíró. Mások viszont feldühödtek. “Ruszkovszki tíz emb ert akart ellküldeni a Ruszke szlovóból, de ezt nem engedhettem meg” – nyilatkozta Mikola Szanta, a lap egykori igazgatója. “Ez konfliktushoz vezetett”. A vita vége az lett, hogy leváltották a Ruszin Nemzeti Tanács tagjainak többségét, és új személyek kerü ltek az újság élére. “A Ruszke Szlovo és a Ruszin Nemzeti Tanács közötti viszony most jó, és ők nem gyakorolnak nyomást a lapra” – mondta Vladimir Palancsanin, a hetilap jelenlegi igazgatója. Úgy tűnik, az újságírók akkor tudnak jól együttmuködni a nemze ti tanácsokkal, amikor azok nem egy párt vagy klikk ellenőrzése alatt vannak. Így például nincsenek komolyabb gondok a Horvát Nemzeti Tanács és a Hrvatska riječ, a vajdasági horvát hetilap között sem, mert a tanácsban egyik pártnak sincs többsége. Tagjai a DShez, a Vajdasági Szociáldemokrata Ligához (LSV) és a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségéhez (DSHV) tartoznak. A romák helyzete különbözik a többi közösségétől. A Roma Nemzeti Tanácsnak ugyanis nincs médiája, ami fölött ellenőrzést gyakorolhatna. Vajdaságban nincs roma sajtó, ami a közösség magas fokú írástudatlanságát tükrözi. Ez azonban nem csökkentette a 2003ban alakult Roma Nemzeti Tanácson belüli konfliktusokat. Júniusban lemondott Srđan Sajin, az Intézobizottság elnöke, így tiltakozva a T anács elnöke, Vitomir Mihailović ellen. “A Roma Nemzeti Tanács nem ért el semmit” – mondta. Mihailović ezt cáfolja, mondván, hogy a Tanács sikereket ért el az oktatás, a kultúra terén, és a romákkal szembeni hátrányos megkülönböztetés elleni tevékenységben . Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Független Újságírók Szövetségének elnöke úgy véli, a nemzeti tanácsoknak nem szabad megengedni, hogy továbbra is ellenšrizzék a kisebbségi médiát.
