Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-24
10 Imre szerint nem lehet halogatni a d öntés meghozatalát, mert a Kft. hamarosan fölélné a vagyonát, a lap megszűnne. Fehér István, az MNT Tájékoztatási Bizottságának elnöke beszédében elmondta, a bizottság alaposan megvitatta, értékelte és véleményezte a Magyar Szó átszervezési javaslatát tar talmazó dokumentumot. Ennek eredményeként arra a megállapításra jutott, hogy a jelenlegi körülmények között, vagyis akkor, amikor a vajdasági magyarság egyetlen napilapjának a megmaradása a tét, sem lehetőségünk, sem jogunk nincs arra, hogy a meglehetősen újszerű megoldási javaslatok okozta bizonytalanság miatt elodázzuk, netán elutasítsuk a felkínált rendezési javaslatot. Kifejtette továbbá, az MNT feladata, kötelessége és joga, hogy a lehető leggyorsabban intézkedjen, hogy az intézkedések révén megteremts e a feltételeket a lap megújulásához. Hangsúlyozta továbbá, az alapító, vagyis az MNT semmilyen körülmények között sem kerülheti el a döntéshozatal felelősségét, ez a felelősség nagy súllyal nehezedik mindannyiukra. Fehér István reagált azokra a megállapít ásokra is, miszerint itt nem átszervezésről van szó, hanem a Magyar Szó átköltöztetéséről. Ezzel kapcsolatban kifejtette, továbbra is létszámban kimagaslóan legnagyobb az újvidéki szerkesztőség lesz, de ezentúl Szabadkán és Zentán is komoly, a vajdasági ma gyarság igényeinek megfelelő szerkesztőségeket alakítanak ki. Végül arra kérte a tanács tagjait, legyen bátorságuk elfogadni az újat, a szokatlant is a Magyar Szó érdekében és a magyarság egészének érdekében. Klemm József elmondta, nagy aggodalommal figye lte a lap átszervezésével kapcsolatos vitát, mely szerinte többször nem is a Magyar Szóról szólt. Klemm szerint az átszervezésnek három szempontja van, politikai, gazdasági és szakmai. Szerinte az alapítónak, vagyis az MNTnek mindaddig nem kell beleszólni a a szerkesztéspolitikába, ameddig az pártatlan, de ame lynek egyben a magyar szellemiséget tükröző tájékoztatásnak kell lennie. Klemm továbbá azért szállt síkra, hogy a lap továbbra is maradjon Újvidéken, de szorosabbá kell tennie a kapcsolatot a tömbmagyarsággal. Ózer Ágnes szerint történelmi dátum a pénteki nap a vajdasági magyarság sorsának alakulásában. Szerinte az 1918tól csak önerejére támaszkodható vajdasági magyarság 2005. szeptember 23án önfelszámolásának végzetes útjára tért. Ózer Ágnes feltette a kérdést, ki és milyen feladattal bízta meg az Altis nevű céget, s hol vannak a 16 000 eurós átvilágításban azok a számok, amelyek azt bizonyítják, hogy az átköltöztetés, áttelepítés, az új munkahelyek megnyitásával járó átszervezés nyereséget és a Magyar Szó csődtől való megmenekülését mutatja, hol mutattá k ki a Magyar Szó vagyonát, ha az Újvidéken van, mi lesz annak a sorsa, és az esetleges eladásból származó jövedelemből Újvidék és az újvidéki magyarság milyen arányban részesül? Végül kifejtette, szerinte az átvilágításnak nevezett mézesmadzag fölöttébb g yanús és szakmailag kifogásolható elemzés. Galambos László félelmeiről beszélt, mert szerinte az átszervezési folyamat a javasolt megoldással gyöngíti az újvidéki magyar közösséget, s egyben a délbácskait és a szórványt, mert megkezdődött az újvidéki mag yar intézmények leépítése, különösen nehezményezte azt, hogy az MNT újvidéki tagjainak javaslata nem talált megértésre, aminek szerinte súlyos következményei lesznek, mert az egész közösségünk gyengülését fogja eredményezni. Galambos feltette a kérdést, mi ért volt szükség a Đelićféle cégre bízni az átvilágítást, azaz, hogy az mondja meg, mi a jó számunkra, hiányolta továbbá, hogy a vita folyamán nem kérték ki a fontos magyar intézmények véleményét, olyan testületekét és szervezetekét, mint például a Vajdas ági Magyar Művelődési Szövetség, a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság vagy a Vajdasági Magyar Írók Szövetsége véleményét stb. Bányai János felszólalásában kifejtette, más intézményeink is vannak, nemcsak a Magyar Szó, amelyek átszervezésre szorulnak. Sz erinte az átvilágítás nem vette figyelembe azt, hogy a Magyar Szó nem mezőgazdasági szervezet, s azt sem, hogy szellemi tőkével rendelkezik, 61 év történetével, amely szintén gazdasági tényező. Bányai János szerint a Magyar Szó helye Újvidéken van, ugyanit t a helye a deszknek és a belpolitikának is. Elmondta még, a főszerkesztő nem hordozhatja a hátán azt a háromlábú széket, amely képletesen a három központú főszerkesztést jelentené, kifejtette továbbá, hogy a deszket nem lehet elválasztani a nyomdától. Ge rold László is ellenezte a javaslatot, amely az MNT elé került, mert nem szolgálja azt az alapcélt, hogy az újság jobb legyen. Szerinte az Altisdokumentum nem tartalmaz szakmai jelentést, az átszervezés csak másodlagos cél, mert politikai döntésről van sz ó. Gerold László szerint katasztrofális következményei lesznek az átszervezéssel megkezdett önfelszámolásnak. Feltette a kérdést, hova jutunk, mi lesz belőlünk, ha így folytatjuk. Kókai Péter főszerkesztő az MNT tagjaként szólalt fel. Elmondta, öregedő sz erkesztőségről van szó. Feltette a kérdést, hol fognak lakni azok a fiatal szerkesztők, akik 5, 10 év múlva váltják majd fel a nyugdíjba vonulókat, ha tudjuk, egy lakás ára Újvidéken 50 000100 000 euróba kerül. Bordás Győző annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az átszervezés nincs kellőképpen előkészítve, különösen nehezményezte azt, hogy a Képes Ifjúság csak egy mellékletté válik, továbbá azt, hogy a dokumentum nem foglalkozik a terjesztés kérdésével. Siflis Zoltán az átszervezéssel kapcsolatos vi tát a délvidéki magyarság tudathasadásos állapotának minősítette, s csodálkozását fejezte ki, hogyan tudtak a tanács tagjai ennyire ellentétes álláspontokra kerülni.
