Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-24
4 Csapó József felhívja a mag yarországi képviselők figyelmét arra, hogy csütörtökön a román alsóház közigazgatási bizottsága vita nélkül utasította vissza, illetve negatívan véleményezte a Székelyföld autonómia statútumáról szóló törvénytervezetet. Éppen most, amikor a magyar parlamen t Románia uniós csatlakozásának megszavazására készül. A levél emlékeztet az Európai Parlament azon jelentésére, amely szerint az erdélyi magyarság védelmére, az önkormányzás és a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartásával Romániának különleges intézk edéseket kell foganatosítania. Ennek ellenére a romániai bíróságok egymás után megsemmisítették jónéhány települési önkormányzat határozatát, amely az autonómia ügyében helyi népszavazást rendelt el. Mind Csapó József, mind pedig Szász Jenő az Európai Unióban élő autonóm közösségekhez hasonló önkormányzati hatásköröket kér az erdélyi magyarságnak, illetve a Székelyföldnek, és arra kérik a magyar Országgyűlés tagjait, hogy akkor szavazzák meg Románia eu rópai uniós csatlakozását, amikor a román állam területi önkormányzást szavatol a Székelyföldnek, és személyi elvű autonómiát az erdélyi magyarságnak. vissza Brüsszel bevétele - Vezető beosztású magyarok az Európai Bizott ság huszonnégyezer fős apparátusában Népszabadság • Szőcs László • 2005. szeptember 24. Immár két kéz kell annak összeszámolásához, hány honfitársunk került vezető pozícióba az Európai Bizottság apparátusánál. Több tucat vagy akár több száz e urokrata munkáját irányítják. A magyarok brüsszeli bejövetele jobbára az elmúlt hetekhónapok terméke. Egyetlen kattintás az Európai Unió személyzeti hivatalának, az EPSOnak a honlapjára, s bárki láthatja: a többi közt éppen a fordítói részlegre keresne k főosztályvezetőt. Utolsó pár előre fuss: ezúttal (is) csak az új tagállamok, az EUhoz tavaly csatlakozottak szakembereit invitálják. Egyedül Magyarországról huszonnégyen jelentkeztek erre az állásra - a megmérettetés fordulói még csak most következnek. Siim Kallas, az Európai Bizottság (EB) személyzeti ügyekért felelős alelnöke a tavasszal ismertette az új tagállamokból felvett tisztviselők statisztikáját. A tervek szerint az év végéig 1529, 2010ig pedig összesen 3441 eurokratát kellene az új tízekből alkalmazni. Április első napján 1081 főn állt a mutató. A magyarok - arányosan - jól állnak ebben, 173 alkalmazottal. Külön figyelemre méltó, hogy közülük a legtöbben, 122en a felső A kategóriában kaptak állást. Igaz, a brüsszeli folyosókon azt rebesgeti k: sokuk nem a magyar államigazgatásból érkezett, hanem mondjuk holland vagy belga állampolgársága mellé, magyar felmenőket igazolva váltott pirosfehérzöldre, kihasználva, hogy sok munkakört az újaknak hirdetnek meg. Ez azonban a magyar felső vezetőkre b izonyosan nem igaz - közöttük a hazai államigazgatás elitjének jól ismert arcaival találkozhatunk. A Berlaymontpalota a belga főváros EUnegyedének központi Schuman terén található. Jellegzetes görbített formáját képeslapokról, a tévéből sokan olyanok i s ismerik, akik nem jártak még Brüsszelben. Ez az EB székháza. Az EUbiztosok mind itt dolgoznak ugyan - a szimbólum kötelez , de a mintegy huszonnégyezer eurokrata még ebben a hatalmas épületben sem fér el. Ezért a kéthárom tucatnyi főigazgatóság vezető i úgy tartoznak a Berlaymonthoz, hogy valójában a környező utcákban dolgoznak. A Rue De Mot ezen utcák egyike. Már messziről is minisztériumnak kinéző üveg, és betonmonstrum hatodik emeletén található a közlekedési főigazgatóhelyettesi iroda. Két szin t van csak fölötte, miként a tényleges hierarchiában is. A főigazgató és az illetékes EUbiztos, történetesen a francia Jacques Barrot. A főigazgatóságon, ahová másik nagy területként az energetika is tartozik, a Luxemburgba kihelyezett kollégákkal együtt 1100an dolgoznak. A főigazgatóhelyettes Kazatsay Zoltán, volt közlekedési helyettes államtitkár. Kovács Lászlót, a magyar EUbiztost nem számítva egyelőre ő tölti be honfitársai közül a legmagasabb tisztséget az EBnél. - Ez elsősorban a részterületeke t összefogó, koordináló feladatkör - mondja Kazatsay, aki tavaly decemberben érkezett Brüsszelbe. Otthon is az EU közlekedéspolitikája volt a szakterülete, s ennyiben teljesen ismerős terepre került, bár - mint hozzáteszi - "magyar tárgyalóként a már elkés zített EUdossziékba adtak betekintést, itt pedig a folyamat elejét is látom".