Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-23
11 számla EUpo lgáronként valamivel több mint két eurót (mintegy 500 forintot) jelent, ami szerintem vállalható kiadás. vissza Brüsszel, 2005. szeptember 22. Második nekifutásra lett miniszterelnök Jehanurov Második nekifutásra végü l átment az ukrán parlamenten Jurij Jehanurov miniszterelnöki kinevezése Az ukrán parlament tegnap megszavazta Jurij Jehanurov miniszterelnöki kinevezését. Második nekifutásra végül átment az ukrán parlamenten Jurij Jehanurov miniszterelnöki kineve zése. Viktor Juscsenko elnök kormányfőjelöltje tegnap 289 támogató szavazatot kapott. Kedden, első alkalommal három szavazat híján bukott el a kinevezése, akkor a minimálisan szükséges 226 helyet csak 223 képviselő támogatta. A tegnapi szavazás előtt Juscs enko kerekasztaltárgyalást folytatott a parlamenti frakciók képviselőivel, és megállapodott a tavalyi elnökválasztás vesztesével, Viktor Janukoviccsal is. Janukovics parlamenti frakciójának egyik képviselője elmondta, hogy a volt és a jelenlegi elnök egy tízpontos memorandumot is aláírt, amely egyebek között tartalmazza az elnöki hatásköröket szűkítő alkotmánymódosítás kötelező hatályba léptetését, a reprivatizáció leállítását, illetve azt, hogy nem indítanak "jogszerűtlen" büntetőeljárásokat a tavalyi el nökválasztásokkal kapcsolatban. Egyes, meg nem erősített, de eddig nem cáfolt értesülések szerint az államfő helyet is ajánlott a Janukovics vezette Régiók Pártjának az új kabinetben. Mindezek után az ellenzéki frakció támogatta Jehanurov kinevezését. A k ommunisták és a szociáldemokraták viszont ismét nemmel szavaztak, Julija Timosenko volt miniszterelnök blokkjából pedig mindössze heten támogatták Jehanurovot, a képviselőcsoport nagy része tartózkodott a szavazástól. Juscsenko mindvégig azt hangsúlyozta, hogy Jehanurov kinevezésére az ország belső helyzetének stabilizálása érdekében van szükség. Minden politikai erőt, beleértve a menesztése után ellenzékbe vonult volt kormányfőt, Julija Timosenkót is, arra kért, hogy ássák el a csatabárdot. Viktor Juscsen ko a parlamenti ülésen, még a szavazás előtt bejelentette, hogy végleg törölte az államfő első helyettesének tisztét, amelyet a korrupcióval megvádolt Olekszandr Tretyakov töltött be. vissza Kovács Andrea, Kijev Trágá r csetnikvajda Hágában Vojislav Seselj jól odamondogat a bíráknak, nagy tetszést aratva odahaza "Vojislav Seselj szerb hős!" – hirdetik az újonnan kiragasztott plakátok Belgrádban és Újvidéken, mintegy eligazításként a csetnikvajda híveinek, hogy mi ként értelmezzék vezérüknek a Milosevicperben tanúsított útszéli modorát. Kérdés, hogy az ultranacionalista politikus problematikus hágai fellépése a vádlottnak volte hasznára vagy inkább az ügyészségnek. Vojislav Seselj hágai vallomástétele szóbeszé d tárgya Szerbiában, a bulvárlapok előszeretettel idézgetik zaftos megjegyzéseit, nemritkán azzal a kommentárral, hogy lám, "milyen jól odamondogatott a finom nyugatiaknak"! A tekintélyes bírák annyi trágárságot, szitkot, durva kifejezést összesen nem hall hattak balkáni klienseiktől, mint a Slobodan Milosevic tanújaként beidézett Vojislav Seseljtől. Mintha nem is a délszláv háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Büntetőtörvényszék tárgyalóterméből, hanem egy külvárosi kocsmából folyt volna az élő közvetítés. "Taktikai" hazugságok egész sora A tanúvallomások még azokat is megbotránkoztatták, akik jól ismerik a szerb ultranacionalisták vezérének stílusát. A szinkrontolmácsok voltak a legnehezebb helyzetben, akiknek kapásból kellett angolra ültetniük a vajda mi nősítéseit Carla Del Ponte főügyészről, Theodor Meron bírósági elnökről vagy a bírákhoz intézett "ajánlatait". Geoffrey Nice ügyész pedig mesteri taktikával éppen azzal igyekezett lejáratni a szerb exelnök tanúját, hogy egymás után idéztette fel vele széls őséges kijelentéseit. Így megkérte például, hogy olvassa fel személyesen a törvényszék titkárságához intézett beadványát, ezt a szerző készségesen meg is tette. Ebben Carla Del Pontét egyszerűen "prostituált jogásznőnek" nevezte (majd köznapibb kifejezésse l is nyomatékosította a véleményét),
