Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-23
9 magyarok ügye - fejtette ki Somogyi Ferenc külügyminiszter csütörtökön a New Yorki Columbia Egyetemen a magyar külpolitikáról mondott előadásában. A miniszter hangoztatta, hogy a megoldás az érzékeny kérdésekre az európai normák és értékek alapján lehetséges. Magyarország szomszédság politikájában az előre néző megközelítésre, az összefogásra és a gondok közös megoldására helyezi a hangsúlyt, európai perspektívában az európai integráció útján képzeli el a magyarok újraegyesítését. Emlékeztetett arra, hogy enne k a politikának a jegyében október közepén példa nélkül álló módon a román és a magyar kormány együttes ülést tart. Magyarország külpolitikájában új szakasz kezdődött NATO és európai uniós tagságával, amely pótlólagos lehetőségeket ad az országnak, de kötelezettségeket is ró rá. Az európai integrációra visszatekintve természetesnek látszik, hogy Magyarország a transzatlanti kapcsolatok egyértelmű támogatója, de ez nem mindig tűnt így. A külügyminiszter örömmel nyugtázta, hogy a transztatlanti kapcsolat okban pozitív elmozdulás történt. Így minden NATOtag így vagy úgy már elhatározta, hogy hozzájárul az iraki erőfeszítésekhez. Már nincs vita, csak készség a segítésre. Magyarország természetes módon törekedett az Európai Unióba, amely kapcsolataiban k iindulópont és keret érdekeinek képviseletére. Somogyi Ferenc utalt arra, hogy sokan Magyarország lehetőségeinek ugrásszerű növekedését várták, az EUtagság azonban nem bianko csekk, a lehetőségek annál nagyobbak, minél inkább összhangban vannak a célok az unió értékeivel és alapelveivel. Magyarország külpolitikájában nagy fontosságot tulajdonít az Egyesült Államokhoz fűződő kétoldalú kapcsolatoknak és elkötelezett arra, hogy megbízható és kiszámítható partnere marad Amerikának. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban szólt arról is, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök hamarosan az Egyesült Államokba látogat és útjára számos miniszter, valamint az üzleti élet képviselői is elkísérik. Somogyi Ferenc kitért a budapesti Demokratikus Átmenet Nemzetközi Kö zpontjának a létrehozására, amely Magyarország és más nemzetek tapasztalatainak gyűjtésével és elemzésével kíván segíteni azoknak az országoknak, amelyek a demokratizálás útjára lépnek. A roma közösség integrálásával kapcsolatos kérdésre válaszolva kij elentette, hogy az ő helyzetük valóban a legszembetűnőbb gond az egész térségben. Magyarország szeretné, ha az Európai Unió szintjén is foglalkoznának a megoldással. Egy kérdező egy sajtóhírrel kapcsolatban, amely szerint New Orleanst a gátak rossz min ősége miatt öntötte el az ár, azt firtatta, hogy vajon a BősNagymaros felvízcsatornájának a gátjai a csapnivaló kivitelezés miatt megrepedhetneke, szökőárral fenyegetve Csallóközt, sőt Budapestet. Somogyi Ferenc hangsúlyozta, hogy a kérdésben a külügymi nisztérium nem illetékes, pusztán annyi szerepe van, amennyiben a hágai nemzetközi bíróság döntése alapján kezelik a kérdést. Kijelentette, hogy ebben a kérdéskörben még szakértők sem értenek egyet, és benyomása szerint a kérdés túlpolitizált. Technikai ké rdésekre nem tud sem pozitív, sem negatív választ adni. vissza Kettősre három Népszabadság • Kis Tibor • 2005. szeptember 23. Ha jól számol az ember, a jövőben háromféle magyarigazolványt vághat zsebre a szerencsétl en határon túli vérünk, mielőtt átruccanna az anyaországba - már ha tényleg valóra válnának Avarkeszi Dezső tervei. Lesz nála majd - minden eshetőségre készen - egy "régi" magyarigazolvány, ami eddig sem volt jó sok mindenre, ámde a szent koronás papír s zívét melengette tulajdonosának. Ehhez jönne most egy "speciális magyar személyi igazolvány", amihez - mint maga a kormánymegbízott felhívta rá a figyelmet - "nem kapcsolódnak jogok, kedvezmények". Viszont modern csippel lesz ellátva. E kollekció harmadik darabját Avarkeszi a schengeni határon kívül maradó magyaroknak szánja. Hogy minderre miért volna szükség, arra egyelőre nincs részletes magyarázat, vagy ha netán volna, azt a kormánymegbízott mostanáig csak a határon túli magyar vezetőkkel osztotta meg egy nekik küldött levélben - a hazai közvélemény és a pártok majd valamiko r ezután következnek. Így például az alkotmánymódosítási szövegtervezet is e levélből válik számunkra hozzáférhetővé. Túl azon, hogy e passzus pillanatnyilag nemigen tekinthető többnek, mint a kormánymegbízott magánvéleményének, az eljárás ettől eltekint ve is furcsa. Most lett világossá ugyanis a hazai közvélemény számára, hogy valójában nem kozmetikázásról, hanem koncepcionális jellegű változásról lenne szó - a módosítás lényegében államnemzetből