Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-23
10 kultúrnemzetté nyilvánítaná a magyarságot. Ez pedig elvben akár olyan felelősségvállalási kötelezettségeket róhat az anyaországra a határon túliak iránt, amikhez talán még a mostanában gyakran emlegetett középhatalmi státus is kevés volna. Ezt az alternatívát nyilván alaposan meg kellene rágni a döntés előtt. Ugy anakkor ilyen súlyú elhatározáshoz a választásokig már mindenképpen kevésnek (és a kampány miatt alkalmatlannak is) látszik az idő. Mindezt figyelembe véve értelmetlennek tűnik a mostani tüsténkedés: leginkább csak a kormányzati tanácstalanság és zavarodot tság olvasható ki belőle. Mint emlékezetes, ez a koalíció azzal az ígérettel került három és fél évvel ezelőtt kormányra, hogy rendet rak a kisebbségi politika Augiászistállójában - átláthatóvá teszi például a kisebbségi támogatások rendszerét, érdemi par tneri viszonnyal váltja fel a korábbi klientúrarendszert. És úgy köszön majd le tavasszal, hogy majdnem mindent úgy hagy, ahogy talált - legfeljebb a támogatás bürokratikus vízfeje lett még nagyobb, mint volt Orbánék idején. Igaz, a tervezett változtatás okhoz nem lelt megfelelő partnerre a kisebbségi vezetőkben - de a karakteres fordulat kikényszerítésének következetes szándékát sem láthatta a közvélemény. Alapvető baj a kormány szempontjából, hogy Gyurcsányék valójában képtelenek voltak kiaknázni a ket tős állampolgárságról tartott népszavazás kimenetelét. Azóta is valamiféle lelkiismeretfurdalás gyötri őket, és unosuntalan kompenzálni próbálnak, csak az a rejtély: minek? Mintha ez a kormány nem volna tisztában azzal, hogy a magyarmagyar kapcsolatok v álsága, bárhogy erőlködjön is, a választásokig már mindenképpen feloldhatatlan marad. Merthogy a mostani zsákutcás állapot fenntartása az érdeke Orbán Viktornak és minden külhoni szövetségesének. Kisebbségi ügyekben a kottát a határon túli magyar vezetők t úlnyomó többsége számára a választásokig nyilvánvalóan Orbán írja - ők pedig ezt minden jel szerint készek dalba önteni, akárcsak 2002 tavaszán tették. Márpedig e kottának mindenképpen a kettős állampolgárság marad az alapmotívuma, akármilyen sok ebben a h amis mellékzönge a hazai és még inkább az európai füleknek. A kettős állampolgárságozásra aligha érdemi válasz a hármas magyarigazolványozás. Akkor sem, ha három a magyar igazság. vissza A nyelvtudás versenyelőny Nép szabadság • Szőcs László • 2005. szeptember 23. Egyelőre korai megmondani, lesze Európai Technológiai Intézet, amelynek Magyarország szívesen helyszínt adna - derül ki az interjúból, amelyet Ján Figel, az Európai Bizottság (EB) szlovák tagja budapesti útja előtt adott lapunknak. - Felvetődött, hogy Európának az amerikai MIT, a Massachusetts Institute of Technology mintájára létrehozott kutatóintézetet kellene alapítania. Hol tart ez az ügy? Magyarország máris bejelentkezett helyszínnek... - Éppen a nyilvános konzultáció fázisában vagyunk: minden érdekeltet "megszondázunk", mit gondolnak az ötletről. Az Európai Technológiai Intézet gondolatát az Európai Bizottság azért vetette fel, mert úgy gondolja, többet kell befektetni a kutatásba, az innovációba és az oktatásba. Társadalomtudományi területen már létezik ehhez hasonló, az évtizedek óta működő európai egyetem Firenzében. A konzultáció után a konkrét javaslatot az Európai Tanács jövő tavaszi ülése elé terjesztjük. Tudjuk, hogy máris számos tagországb an érdeklődnek az Európai Technológiai Intézet iránt, s külön öröm, hogy az EU új tíz tagállamából is van jelentkező. Világosan kell látni, hogy korai még a helyszínt találgatni, amikor az egész elképzelés is csak most formálódik. - Hétfőn a nyelvek nap ja lesz Európában. Ön az első EUbiztos, akinek az EU soknyelvűsége külön feladatköre. Évi majdnem egymilliárd euró (közel 250 milliárd Ft) az EUintézmények fordítási, tolmácsolási számlája. Megéri ez a hatalmas összeg? - Mindannyiunk érdeke, hogy beszé ljünk idegen nyelveket: ez ma már nem luxus vagy hobbi, hanem súlyos versenyképességi kérdés is. Ugyanakkor nemrég döntöttünk például arról, hogy 2007től az ír az EU huszonegyedik hivatalos nyelve lesz. A nyelvhasználat joga ugyanis kulturális identitás k érdése is - azon dolgok egyike, amelyek erőssé teszik Európát. Ön például lemondana a nyelvéről? Egyszer nemcsak latin és görög, hanem cirill írással is nyomtatják az euróbankjegyeket. A helyes arányokra persze törekszünk. Az évi egymilliárdos
