Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-21
13 A brüsszeli megfigyelők csak abban az esetben tölthetik be ezt a szerepkört, ha ugyanakkor megtartják a román parlamentben betöltött tisztségüket is. Kétlaki, ingázó életmód vár tehát rájuk, amelynek során hetente h árom napot az uniós fórumokban tevékenykednek, két napra pedig visszautaznak Bukarestbe. KónyaHamar Sándor elmondta: reméli, hogy az ingázás nem fogja őt megakadályozni abban, hogy a hazai parlamentben is eredményes munkát folytasson, a Brüsszelben tölt ött idő nem okoz jelentős hiányt idehaza, és nem gyengíti tovább az amúgy sem túl biztonságos D.A. Szövetség – RMDSZ – Konzervatív Párt összetételű koalíciós parlamenti többséget. A régóta tervezett, és most már hamarosan napirendre kerülő házszabálymódos ítás során valószínűleg bevezetik a más országokban ismert és gyakorolt elektronikus voksolást, és azt is lehetővé teszik, hogy a honatyák indokolt esetben levélben is elküldhessék szavazataikat. A jövő hét során a megfigyelőket a belga fővárosban felkés zítik a munkára: kapnak egyegy ideiglenes irodát, és megismerkednek a brüsszeli viszonyokkal, a teendőkkel és a lehetőségekkel. Rendelkezésükre bocsátják a hatékony lobbizáshoz elengedhetetlen megfelelő tájékozódási és tájékoztatási infrastruktúrát. Az ok iratokat magyarul és a világnyelvek valamelyikén is megkaphatják, kérésüknek megfelelően. A lehetőségekkel kapcsolatosan az elmúlt időszakban megpróbáltak érdeklődni azokban a szomszédos országokban, főleg Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban, inn en ugyanis már küldtek megfigyelőt a brüsszeli testületekbe, és több információval bírnak az ottani munkával kapcsolatosan. A Szabadság kérdésére KónyaHamar Sándor elmondta: elsősorban az oktatásiművelődési szakbizottságban szeretne tevékenykedni. Fela datának tekinti a kapcsolatok kiépítését a különböző szakmai és politikai csoportokkal, a lényeges információk megszerzését és továbbítását itthon mind a civil szervezeteknek és az egyházaknak, mind az érintett hatóságoknak. Képviselni kell ugyanakkor Romá nia pénzügyi, politikai és társadalmi érdekeit is. Megfelelő lobbizással, hatékony közbenjárással meg kell akadályozni a csatlakozási szerződés biztonsági záradékában kilátásba helyezett egyéves halasztást, illetve, ha az mégis bekövetkezik, harcolni kell annak minél hamarabbi feloldásáért. Kelemen Attila szintén vasárnap utazik Brüsszelbe. A Szabadság kérdésére a képviselő elmondta: nemrég megkapta ugyan a küldetésével, feladataival kapcsolatos okiratokat, de úgy érzi, valójában csak ott, a belga főváros ban fog megismerkedni ezzel a munkával. Kelemen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottságban szeretne dolgozni, ezekben a testületekben képviselné a legszívesebben Románia érdekeit. Tevékenysége két ágra bomlik: az ágazat sajátosságai miatt nemcsak Rom ániát kell felkészíteni a csatlakozásra, hanem az Uniót is arra, amit a hazai különleges mezőgazdasági viszonyok jelentenek a többi tagország számára. A képviselő elmondta: NyugatEurópában a legtöbben, főleg a szakmabeliek, nem értik, hogyan lehetséges az , hogy Romániában hatmillió ember folytat valamilyen mezőgazdasági tevékenységet, miközben jobbára csak saját fogyasztásra termel. Ez az életmód a csatlakozás után minden bizonnyal tarthatatlan lesz, az egyénileg, kis területen és régi technológiával elő állított termékek többe kerülnek majd, mint amennyiért az uniós piacon, komoly versenyben értékesíteni lehet azokat. Ezen tehát módosítani kell, ami rendkívüli, fejlesztést és megfelelő odafigyelést igényel. A lakosság csaknem fele vidéken él, (ez Európába n a legmagasabb arány) de ezen túlmenően is rengeteg ember vidékfüggő, legalábbis abban az értelemben, hogy rendszeresen oda jár beszerezni bizonyos termékeket. Ez azt mutatja, hogy a vidékfejlesztésben valamilyen stabil fogódzót kell találni, és olyan str atégiákat, amelyek nem négyéves ciklusokban gondolkodnak, hanem hosszú időre biztosítják az ágazat megfelelő működését. Ki kell alakítani a megfelelő infrastruktúrát, és el kell érni azt, hogy a rendelkezésre álló csatlakozás előtti, illetve utáni pénzalap okat hatékony pályázással kihasználják. Szabó Károly kissé szkeptikus. Érdeklődésünkre elmondta: ha a házszabálymódosítással kapcsolatos kezdeményezést nem sikerül tető alá hozni, ha a parlamenti többségkisebbség viszonyt továbbra is ilyen ádáz küzdele m jellemzi, nem kizárt, hogy senki nem utazik sehova, a brüsszeli küldetés kezdetét elhalasztják, hiszen a tapasztalat azt mutatja, sokszor egyetlen szavazaton áll, vagy bukik egyegy kezdeményezés. Ettől függetlenül természetesen Szabó Károly is elküldte jelentkezési nyilatkozatát az uniós parlamentbe, a néppárti frakció elnökének.
