Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-21
14 Úgy véli: bár kifejezésre juttatta saját opcióját, még nem egyértelmű, hogy melyik bizottságban fog dolgozni, ez csak a frakciók közötti egyeztetés nyomán dől el véglegesen. K orábbi tapasztalataira és szakmai felkészültségére való tekintettel a képviselő három bizottságot nevezett meg, fontossági sorrend nélkül. A biztonsági és védelmi csoport az uniós külügyi bizottságnak az egyik altestülete. Romániára ezen a téren fontos sze rep hárul, mert a csatlakozás után itt húzódik majd az unió keleti határa. Az itteni hatóságoknak kell biztosítaniuk tehát a határok védelmét, meg kell akadályozni az illegális bevándorlást. Ez olyan infrastrukturális fejlesztést és átszervezést igényel, a mely jelenleg is folyik, és amelynek kapcsán az ország jelentős pénzösszegeket kaphat, hiszen a biztonság valamennyi tagországnak érdeke. Ezenkívül ebben a szakbizottságban vitatják meg Románia szerepét a különböző békefenntartó katonai missziókban, azokba n, amelyek az Európai Unió fennhatósága alatt zajlanak. Szabó Károly úgy véli: Brüsszelben értékelik, és elismerik a román hadsereg hozzájárulását az ilyen küldetések sikeréhez, főleg a balkáni békemisszió esetében. A második szakbizottság, amelyet a jel entkező levélben nevesített, a polgári szabadságjogok – igazságszolgáltatás testület. Itt rengeteg olyan téma kerül megvitatásra, amelynek során egymással ütköző elvek és érdekek kerülnek az asztalra: a terrorizmus elleni harc során több helyen javasolták a személyi, illetve az antropológiai adatok kezelésének módosítását, és számos esetben hangzott el a vád, hogy a hatóságok ezzel az ürüggyel megpróbálnak visszaélni az állampolgári jogokkal. Felmerültek olyan javaslatok is, amelyek a kommunikáció ellenőrzé sét célozták, azt indítványozták például, hogy a telefontársaságok két évig legyenek kötelesek megőrizni a távközlésekkel kapcsolatos adatokat. A képviselők egy része fokozott biztonsági intézkedéseket követel, mások viszont az egyéni szabadságjogok megőrz ését tartják fontosabbnak. Ezek olyan tervek, amelyek mindenkit érintenek, ezekhez hozzá kell szólni – hangsúlyozta a képviselő. Az igazságszolgáltatással kapcsolatosan a leggyakrabban felmerülő téma sajnos a hazai korrupció, itt elsősorban Bukarest felé kell továbbítani a belga fővárosból érkező jelzéseket – véli Szabó Károly. Szerinte ez jelentősebb és konkrétabb feladat, több hasznot hozhat az országnak, mint a lobbizás. A harmadik testület, amelyben a képviselő szívesen dolgozna, a regionális fejles ztési bizottság. Egy csatlakozó ország képviselőjének égetően fontos feladata a pályázási lehetőségeket, a vonatkozó jogszabályok területén bekövetkezett módosulásokat gyorsan továbbítani a megfelelő helyre, nehogy az ország elszalassza azokat a lehetősége ket, amelyeknek kihasználásával sokkal több esélye lesz arra, hogy csatlakozás után megállja a helyét, és versenyképes maradjon az Európai Unió piacán. Románia a csatlakozásig csakis megfigyelőket küldhet az uniós döntéshozó testületbe. A 2007es, vagy a később bekövetkező integrációt követően hamarosan europarlamenti választásokra kerül sor, ezek nyomán dől el, hogy kik képviselik majd az országot a brüsszeli fórumon, immár a plénumban is hozzászólószavazó teljes jogú tagként. vissza Toroczkai László: „felállt ellenünk a kisantant” Erdély.ma [ 20050920 - 17:15:36 ] Szerzők: D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád A Hargita megyei rendőrség szerint nincs összefüggés Toroczkai László Romániából való kitiltása és barátnőjének a rendőrségre való beidézése között. Toroczkai kiutasítását később arra a törvénycikkelyre hivatkozva indokolta meg a határrendészet, mely szerint csak azok a személyek léphetnek be Romániába, akik nem jelentenek veszélyt a nemzetbiztonságra, közrendre, közegészségügyre vagy közerkölcsre. A nemzeti radikálisként számon tartott szervezet vezetője megadta az egyik telefonszámot is, melyről barátnőjét a Hargita megyei rendőrségre idézték. A számon jelentkező Dogaru nevű rendőr intézménye sajtóosztályára ir ányított. Itt Daniela Crisan határozottan cáfolta, hogy öszszefüggés lenne M. I. telefonos beidézése és Toroczkai kitiltása között. „A hölgyet egykét évvel ezelőtt elkövetett bűncselekmény szemtanújaként kerestük.” – szögezte le a Krónikának a szóvivő. Mi nt elmondta, M. I.t a rendőrség több ízben is a törvényeknek megfelelően, írásban idézte be. A személyazonossági igazolványban szereplő címre küldött idézéseket azonban soha nem vette át. „Ezért vált szükségessé, hogy a munkatársam telefonon kérje fel: je lenjen meg a rendőrségi meghallgatáson. Korábban ugyanis vállalta, hogy a szóban forgó bűncselekmény kapcsán tanúvallomást tesz. Nem tudok semminemű fenyegetésről, nem hiszem, hogy a rendőrség részéről bárki is fenyegette volna” – mondta Daniela Crisan.
