Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-06
19 BajcsyZsilinszky m ár 1930 karácsonyán meghirdette Nemzeti Radikális Pártjának programját, amelynek 45 pontból álló agrárprogramja a kisbirtokrendszer támogatására épült. Zsilinszky pártprogramjával a demokratikus ellenzék számos egyénisége egyetértett. Így pl. a Tanú 1934. évfolyamában Németh László, aki társadalompolitikai alapelve i és Zsilinszky nemzeti radikalizmusa között nem látott lényeges különbségeket. 1935 márciusában BajcsyZsilinszky lakásán összegyűltek pártjának vezetői, köztük olyanok, mint Ajtay József, Bodor György, Féja Géza, Julier Ferenc, Kodolányi János, Lázár Mik lós, Pethő Sándor, Szabó Lőrinc és Tombor Jenő, s úgy határoztak, hogy választási szövetséget kötnek Gömbös ellen a Függetlenségi Párt vezetőivel és a polgári radikálisok Zsolt Béla vezette csoportjával. Néhány nappal később Zsilinszky Budán egy közös vála sztási gyűlésen Búza Barna, Nagy Vince és Rupert Rezső társaságában felszólalva kijelentette: "Ha a '67es politika Kossuth politikáját folytatta volna, s betetőzte volna ezt a politikát egy nagy földreformmal, akkor '18ban nem összeomlás következett voln a, hanem nagyszerű demokratikus föllendülés". A második világháború időszakában BajcsyZsilinszky jó kapcsolatokat épített ki a Szociáldemokrata Párt számos neves politikusával is. BajcsyZsilinszky szövetségesei méltányolták azt az utat, melyen haladva Zsilinszky a polgári demokratikus front élharcosává vált . Ezért kérem Pomogáts Béla barátomat, hogy méltányolja ő is Zsilinszky politikai útját, amelyen haladva eljutott 1944. március 19ig, a hősi, náciellenes fegyveres ellenállásig, hogy azután 1944 kar ácsonyának vigíliáján élete a sopronkőhidai mártíriummal fejeződjön be. Igazat kell adnunk Illyés Gyulának, aki a Zsilinszkyről írt memoárjában így jellemzi őt: "Volt pillanat, nem is egy, amikor Zsilinszky volt a magyarság, úgy jelképileg, hogy mégis való ságosan." vissza A szerző a BajcsyZsilinszky Társaság örökös tiszteletbeli elnöke A határon túl ragaszkodnak a kettős állampolgársághoz Három javaslat, tíz elutasítás Alkotmányos gesztus, újabb igazolvány plusz e gy bizottság – ezzel próbált a határon túli magyarok kedvébe járni Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Mindhiába: a kisebbségi vezetők továbbra is csak a kettős állampolgárságot tartják elfogadhatónak az anyaországtól. Három javaslat, tíz elutasítás: röv iden akár ennyivel is lehetne jellemezni a határon túli magyar szervezetek vezetőinek tegnapi találkozóját Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel. Hiába tűnt ugyanis szívélyesnek a hangulat a kétórás megbeszélésen, a határon túli magyarok többsége továbbra is a kettős állampolgárságot látja az egyetlen megoldásnak problémáikra. A kettős állampolgárság mellett érvelt még Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának vezetője is, annak ellenére, hogy elismerte: uniós állampolgárként a felvidéki magyaroknak m indez csak jelképes gesztust jelentene. Szellem a palackból A parlament zsúfolásig telt Nándorfehérvári termében a határon túli vezetők jó ideig csak a kamerák és mikrofonok erdeje mögül figyelhették Gyurcsány Ferenc beszámolóját. Míg ugyanis a miniszte relnök feszített programja miatt már a sajtótájékoztatóra készült, ők még mindig zárt ajtók mögött tárgyaltak a kormány javaslatairól, és csak később csatlakoztak a kormányfőhöz. Sőt Gyurcsánynak már távoznia kellett, amikor rájuk került a sor. A különállá s nem csak a protokollra volt jellemző: a magyar kormány és a határon túliak véleménye a kettős állampolgárság megadásáról úgyszintén távol áll egymástól. A kormányfő is elismerte, hogy a tavaly decemberi népszavazás kiszabadította a szellemet a palackból, így a határon túli szervezeteknek nem maradt más lehetőségük, mint hogy határozottan felsorakozzanak a kettős állampolgárság ügye mögött. Csakhogy a miniszterelnök is éppen a népszavazást hozta fel annak okaként, miért nem támogathatják a határon túliak kérését. A magyar családok többsége ugyanis nemmel szavazott a kettős állampolgárságra – magyarázta Gyurcsány. A kormány három szóbeli javaslata ezért könnyítéseket adna ugyan a határon túliaknak, de a kettős állampolgárságot nem említi. Három a magyar i gazság Első javaslatként a kormány alkotmányba foglalná, hogy a Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyar közösségekért. Így kifejezhetnék, hogy ezek részei a magyar nemzetnek mint kulturális, nyelvi és
