Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-06
20 történelmi közösségeknek. Gyurcsán y emlékeztetett rá, hogy a mai magyar alkotmányban a nemzet csak politikai közösségi kategóriaként szerepel. Ennél valamivel kézzelfoghatóbb segítséget nyújtana a második javaslat, amely különleges személyi igazolványt adna minden határon túli magyarnak, "aki valószínűsíti, hogy magyar állampolgárok leszármazottja". Igaz, arról még nem döntöttek, hogy a kedvezmény hányadik generációig maradna érvényben, és mivel kellene igazolni a származást. Ezt az igazolványt – amelyet sokan előszeretettel hasonlítanak a görög példához (lásd keretes írásunkat) – utazáson kívül még számos, eddig csak magyar állampolgároknak járó szolgáltatásra fel lehetne használni. Akinek pedig elvileg nincs szüksége a dokumentumra, annak is szimbolikus jelentőségű lehet a birtoklása – em lékeztetett a már uniós országokban élő magyarokra Gyurcsány. Harmadik javaslatként a kormány támogatja Szili Katalin országgyűlési elnök ötletét: alakuljon önálló u u parlamenti bizottság, amely kizárólag a határon túli magyarok problémáival foglalkozik . A hasonló céllal létrehozott Magyar Állandó Értekezlet összehívását azonban Gyurcsány Ferenc egyelőre nem támogatja. A kormányfő kétségkívül kudarcként élte meg, hogy legutóbb – a Máért történetében először – nem sikerült záródokumentumot elfogadni. Épp en ezért a miniszterelnök már csak akkor hívná össze a találkozót, amikor az albizottságokban már minden vitás kérdésekben megegyeztek. Az utóbbi kijelentéssel a meghívott tíz határon túli magyar szervezet képviselői már kevésbé értettek egyet – és nem ez volt az egyetlen vitapont (a kettős állampolgárságot természetesen nem számítva). Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke például úgy vélte: attól, hogy fontosabb kérdésekben nem értenek egyet, még mindenképpen szükség lenne a Máé rt összehívására. A tegnapi megbeszélésen szóba került a határon túliaknak anyagi támogatást nyújtó Szülőföld program és a Szülőföld alap is. Ezekről Markó azt mondta, létrehozásukkal és céljaikkal egyetértenek ugyan, de nehezményezik, hogy még egy fillért sem kaptak. Még lehet kompromisszum Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke kiemelte, hogy a kettős állampolgárság megadása a vajdaságiaknak nem az utazást, hanem sokkal inkább az anyaországhoz való szellemi kötődést jelentené. A kormány háro m javaslatát is csak akkor tartja elfogadhatónak, ha azok a valódi megoldás, azaz az állampolgárság megadása felé vezetnek. Bugár Béla, a Magyar Koalíció Pártjának vezetője is jelképesnek tartja a kérdést. Ennek ellenére lapunknak elmondta, hogy minden ol yan javaslatot támogatni fognak, amely az uniós határokon kívül rekedt magyar állampolgárok érdekeit képviseli. Az MKP vezetője bírálta a kormányt, amiért nem hívta meg a határon túliak képviselőit az Európai Unióval folytatott tárgyalásaira. Bugár szerint esetenként ők jobban meg tudnák győzni az EU szakembereit, mint a kormány képviselői. Az állampolgárság egyik legelszántabb támogatója Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyar Hírlapnak azt mondta: elképzelhető, hogy Románia uniós integrációjával sokak számá ra idejétmúlttá válik a kettős állampolgárság kérdése, és az is megtörténhet, hogy alábbhagy a magyar kormány más javaslataival szembeni ellenkezés. "Én azt gondolom, hogy a második változatra nagyobb az esély – mondta Markó – , hiszen egy idő után a státus törvény körüli vitákat is mindenki elfelejtette." ■ vissza MHösszeállítás Csőd Ha a határon túli magyaroknak attól lesz jobb a helyzetük, hogy – a kormányfő tegnapi javaslatának megfelelően – az alkotmányban őke t a magyar nemzetnek mint kulturális, nyelvi, történelmi közösségnek a részét tüntetik fel, vagy hogy ügyeikkel ezután külön parlamenti bizottság foglalkozhat Budapesten, akkor nyugodtan dőljünk hátra, nincs baj, a kérdést tekinthetjük akár megoldottnak is . Az Országgyűlésben ugyanis eddig is bőven volt lehetőség e kérdéskör megvitatására, az pedig, hogy "a Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását" benne van most is az alapdokumentumban. A módosítástól pedig nem lesz kisebb sem az asszimiláció, sem az elvándorlás, nem ugrik meg a romániai, szlovákiai, szerbiai, ukrajnai magyar iskolák száma, nem menekül meg az ottani magyar kultúra, és semmivel sem csökken e közöss égek eltűnésének hosszabb távú veszélye. Mintha a magyar kormány eldöntötte volna, hogy e kérdésben ő már nem lehet jó, s nem lenne más célja, mint minimális energia és pénz ráfordításával csökkenteni a felületet, amelyre ilyen irányból pofonokat kaphat. Mert vázolta ugyan a kormányfő tegnap a görög mintára létrehozandó speciális határon túli magyar személyi tervét is, ám haszna egyfelől kétséges, másrészt megvalósítása is csak részben múlik rajtuk, megfúrhatja az ellenzék,
