Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-06
18 Az éles nézetkülönbségek nem csak a szavakban - különösen a vendégekt ől korábban már többször hallott fordulatokban - nyilvánultak meg a miniszterelnök és tíz határon túli magyar szervezet képviselőinek tegnapi találkozóján. Míg Gyurcsány Ferenc a sajtót tájékoztatta, a határon túli vezetők külön csoportot alkotva, az újság írók karéja mögött sorakoztak fel. Az egyet nem értés a kettős állampolgárságtól a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívásán át a pénzügyi támogatásokig több témára is kiterjedt. Ezt a közös és kölcsönös felelősséget, a kis lépésekkel való közeledés t többször is hangsúlyozó kormányfő szintén elismerte, amikor arról beszélt: a december 5i népszavazással kiszabadult a szellem a palackból, s innentől kezdve a határon túli politikusok sem mondhatnak mást, mint azt, hogy céljuk a kettős állampolgárság. A miniszterelnök szerint a kisebbségiek részéről erőteljesen hiányolt MÁÉRTet legközelebb akkor lesz értelme összehívni, ha valamennyi érintett fél egyetért a politikai zárónyilatkozatban: nem kívánják megterhelni az amúgy sem felhőtlen viszonyt. Többszi ntű konzultációra bocsátják a miniszterelnök által tegnap előterjesztett hárompontos javaslatot. A legnagyobb érdeklődés valószínűleg azt az elemet kíséri majd, amely magyar személyi igazolványt adna a magyar állampolgárságú felmenőkkel rendelkező határon túliaknak. Gyurcsány arra fektette a hangsúlyt, hogy nem vérségi, hanem polgári jogi alapon adnák ki az okmányokat: az Európai Unióval és az érintett szomszédos államokkal nehezen lehetne elfogadtatni a nemzetiségi alapon megkülönböztető megoldást. - Így s em lesz könnyű menet - tette hozzá. A formájában és kinézetében hitelkártya méretű, a magyar személyi igazolványra hasonlító okmány a jövő januártól életbe lépő nemzeti vízummal együtt megoldást nyújthat a határon túli magyar közösségek - elsősorban az EUtól távol lévő kárpátaljai és vajdasági magyarok - utazással kapcsolatos aggodalmaira, s kiválthatja a hazai ellenzék által a kisebbségi magyaroknak követelt magyarútlevelet - érvelt a miniszterelnök. A Gyurcsánycsomag másik két pontja közül az egyik az t célozza, hogy az alkotmányban is definiálják a határon túli magyar szervezetek közjogi helyzetét és a nemzeti közösséget. A másik pedig támogatja azt az elképzelést, hogy az Országgyűlésnek legyen a határon túli magyarsággal foglalkozó állandó bizottsága . A Népszabadság értesülései szerint a kormányfő a múlt héten tájékoztatta javaslatairól Sólyom László köztársasági elnököt, aki úgy vélte, hogy az újszerű jogi megoldások talán közelebb vihetnek a határon túliak igényeinek kielégítéséhez. A minisztereln ök távozásával a mikrofonok elé lépő határon túli vezetők közül elsőként Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetségének elnöke arról beszélt, hogy üdvözölnek minden, az anyaországgal való kapcsolattartást elősegítő könnyítést, de ragaszkodnak a kett ős állampolgársághoz, s szükségesnek tartják a MÁÉRT mielőbbi összehívását. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt hangoztatta: a kettős állampolgárságot nem utazási célból kérik, hanem szellemi kötődésből és leginkább a biztonságuk érdekébe n. A határon túli magyar szervezetek a tervek szerint Marosvásárhelyen, október 89én egyeztetnek majd. vissza Belülről nézve... Népszabadság • Dr. Vigh Károly • 2005. szeptember 6. Pomogáts Béla barátom (Kívülről nézve, augusztus 12.) ahhoz a vitához csatlakozik, amely arról szól: "vajon a baloldal mennyit ártott, vagy ellenkezőleg, mennyit használt Magyarország zaklatott múlt századi története során". A szerző csupán a demokratikus baloldal töredékét említi, és nem te sz említést olyan jelentős személyiségekről, mint BajcsyZsilinszky Endre, aki - már régebben szakítva szegedi ellenforradalmi múltjával - a Gömböskormány idején és a náciellenes hazafias mozgalmak során eljutott a magyar nép igazának képviseletéig, az an tifasiszta harc vállalásáig. Erről nem lehet hallgatni... BajcsyZsilinszky pályáján jelentős fordulat következett be 1934ben, amikor politikai szövetségeseket keresett a kül- és belpolitikai (nem kis mértékben a hitleristanáci) veszélyek elhárítására. Különösen szoros politikai barátságot alakított ki a legitimista Grieger Miklóssal, a magyar parlament leginkább náciellenes politikusával. Szoros kapcsolatba került Pallavicini Györggyel, Sigray Antallal, a kisgazdák közül pedig Eckhardt Tiborral és Dinn yés Lajossal a németellenes politika jegyében. A liberális demokrata Rassay Károly 1934 augusztusában bizalmas tárgyalásra is meghívta Zsilinszkyt, a közös lépések megtételéről, mert egy közös polgári szövetség létrehozását tervezték.
