Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-01
13 A magyar optimum Népszabadság • Tabajdi Csaba • 2005. szeptember 1. Abaloldal számára nem az a magyar, akit a Fidesz annak tart, hanem - Ilylyés Gyulát követve - mindenki, aki magát annak vallja. Elsők ént fogjuk üdvözölni, ha a Fidesz politikusai és a jobboldali publicisták is elfogadják és megnyilatkozásaikban következetesen érvényesítik ezt az elvet. Nagy lépés lenne ez egy valódi nemzeti fordulat felé. Mert nemzeti fordulatra valóban szükség van. Két lehetőség áll előttünk: vagy vegyük ki a választási küzdelmekből a nemzeti ügyeket, vagy ütköztessünk nemzetpolitikai koncepciókat és programokat! De senki se vindikálja magának a nemzet kizárólagos képviseletének minden jogát. Legyen tekintettel a Fide sz is a nemzeti érdekekre, tegyen nemzetpolitikai fordulatot: hagyjon fel a társadalom megosztásával, Magyarország kettészakításával. A magyar társadalom nem tartható meg permanens feszültségben, mesterséges szembeállításban, mert ez szemmel láthatóan gyen gíti a nemzet erejét. Nem is az a baj, hogy a magyar politikai eliten belül olyan éles a baloldal és a job boldal között a szembenállás, hiszen más európai demokráciákban előfordulnak durvább politikai küzdelmek is, hanem a legelemibb együttműködés hiánya. Ez lehetetlenné teszi a ciklusokon átívelő stratégiai gondolkodást, a reformok végigvitelét, pl. a hétéves uniós nemzeti fejlesztési terv konszenzusos kidolgozását és a hatékony nemzeti érdekérvényesítést nemzetközi színtéren. A két Magyarország szembeállítása mára az EUn belüli sikeres magyar politizálás legfőbb akadályává vált, és egyre inkább veszélyezteti az ország sikeres nemzetközi érdekérvényesítését. A magyar társadalom nem felejtette el, hogy a Fidesz kezdte el ezt a nemzetmegosztó és nemzetgyengítő politizálást 2000ben. Ez volt 2002es vereségének a fő oka. E téren tehát a Fidesznek van "nemzeti def icitje", és nem az MSZPnek. 2006ban a választók azt is mérlegelni fogják, hogy a nyugalmat és a biztonságot szavatoló vagy a megosztást, a polgárok mindennapi életébe való belegázolást szorgalmazó pártoknak adják meg a kormányzás jogát. A legnagyobb ne mzeti tett, a "legnemzetibb" erény az lenne, ha a politikai elit képes lenne a pártharcokkal párhuzamosan megegyezéses, kiegyezéses politikát folytatni. Mert vagy képesek leszünk új nemzeti kiegyezésre, vagy lemaradunk, és elherdáljuk uniós esélyeinket is. Az MSZP nemzetpolitikai tagozatában 19992001 között erre vonatkozó javaslatokat készítettünk. Sürgősen meg kellene vitatnunk a nemzeti sorskérdések egész sorát. A nemzetpolitika jóval több ugyanis, mint a határon túli magyarság jogos követeléseinek - t ermészetesen feltétlenül szükséges - szolgálata. Ez lehet a minimum. De a XXI. században ez már nem elegendő. Valamiféle "magyar optimum"ra van szükség. A magyar optimum alapján a nemzet legfontosabb sorskérdései között a következőket javasolom sürgősen megvitatni: 1. a társadalom gazdagokra és szegényekre való kettészakadásának megállítása és a folyamat megfordítása; 2. a magyar népességfogyás ellensúlyozása családsegítő nemzeti programmal; 3. a lakosság egészségi állapotának érdemi javítása; 4. a magya r humántőke fejlesztése, tehetségmentés, K+F középhatalommá válás; 5. a vidéki Magyarország esélyegyenlőségének megteremtése, a magyar agrárium stratégiai ágazatként kezelése; 6. a magyarországi cigányság társadalmiszociális integrálása; 7. a határon túli magyarsággal kapcsolatos stratégia újragondolása és végül a legfontosabb: 8. Magyarország EUn belüli stratégiai céljainak kidolgozása. Milyen irányban javasoljuk továbbfejleszteni az EUt és korszerűsíteni politikáját? Milyen Magyarország megteremtését szeretnénk célul kitűzni? Mindehhez a keret és a konkrét feladat a 20072013 közötti II. Nemzeti fejlesztési terv. Pontosan egy éve javasoltam társadalmi vita indítását, hogy "Találjuk ki az uniós Magyarországot!", "Találjuk ki az uniós régióinkat, megyéi nket, kistérségeinket!" A határon túli magyarok ügyében is korszakhatárhoz értünk. Elkerülhetetlenül tisztáznunk kell Magyarország és a határon túli magyar közösségek egymás iránti felelősségét! Mennyire kötelező a Magyar Köztársaságra nézve az, amit a h atáron túli magyarok igényként megfogalmaznak? Mert nemcsak a Magyar Köztársaságnak van alkotmányos felelőssége a határon túli magyarok iránt, ők is felelősek a Magyar Köztársaságért és az összes többi
