Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-05
20 Gyurcsány találkozik a határon túli magyar szervezetekkel Népszva, 2005. szeptember 5. Ma a határon túli szer vezetek vezetőivel találkozik Gyurcsány Ferenc kormányfő. A napra pontosan háromnegyed évvel a kettős állampolgárságról rendezett népszavazás utáni találkozón a kormány a kettős állampolgárság kérdéséről nem akar tárgyalni. Bár ezt, valószínűleg nem tudják megkerülni, hiszen Sólyom László köztársasági elnök augusztus 20i beszédében is utalt rá, hogy ehhez lehet új jogi megoldást találni. Nemrégiben Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, úgy nyilatkozott, hogy továbbra is alapvető követelésnek t ekinti a magyar állampolgárságot. Ugyanezt vallja Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke is. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a találkozó hírére azt közölte: ott fel fogja vetni a "Szülőföld Program késlekedését". Bugár Béla, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke viszont azt hangsúlyozta, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) fenntartásához és rendszeres üléseihez a jövőben is ragaszkodnak. A magyar kabinet a határon túli magyarok Európai Unión belüli ut azását - görög mintához hasonló - speciális személyi okmánnyal kívánja biztosítani. A kormány javaslata vízummentes beutazást és korlátozott tartózkodást tenne lehetővé a schengeni térséghez tartozó államokban a határon túli magyaroknak. A speciális személ yi okmányt az kaphatná meg, aki valamilyen módon igazolni tudja nemzetiségi hovatartozását. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint ebben a magyarigazolványnak is lehet szerepe. A Fidesz ezzel szemben azt mondja, hogy a határon túliak problémája nem kezel hető sem nemzeti vízummal, se "görögútlevéllel". A kormányfő a mai találkozón tájékoztatást ad a januárban meghirdetett nemzeti felelősség öt pontjának eddigi eredményeiről és a tervezett változtatásokról. A korábbi nyilatkozatok szerint a kormány fogadók ész a "konstruktív javaslatokra". A találkozón szó esik még a határon túli magyarok közjogi státuszának kérdéséről. Avarkeszi szerint az alkotmányos státusz meghatározását kiterjesztenék nem csak a Kárpátmedencében, hanem a világban bárhol élő magyarokra. vissza NépszavaMT Képtelen kémtörténet Népszava, 2005. szeptember 5. Hátborzongató, ami ebben a kémügyben történik. Az, hogy a miniszter félrelép, akár banális történet is lehetne, láttunk már ilyen bohózatot. Az, hog y egy Romániából áttelepült házaspár jó hírét bemocskolja a jobboldali sajtó azzal, hogy a feleség, mint egy magyar Mata Hari, állítólag kormánytagok kedvese volt, az több mint ízléstelen, bár kétségtelenül el lehet adni vele az újságot, viszont rendkívül kártékony. Nem pusztán azért, mert mint Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának fideszes elnöke, az Orbánkormány első titokminisztere a közszolgálati rádió Vasárnapi Újság című műsorának adott interjújában kifejtette: "a probléma az, hogy ez az ügy nyilvános tárgyalás témájává válhat, pláne, hogy mondjuk fél Románia rajtunk kacag, mert a román nyelvű lapokban jelennek meg különböző, a Magyar Nemzetbiztonsági Hivatalhoz köthető információk, én ezt tartom bajnak és ez a politikusok, a ko rmányoldal felelőssége". Kövér körmondatában persze három állítás is van. Ezek mindegyikét lehetne boncolgatni, az elsővel talán még egyet is érteni, a másodikra legyinteni, hogy hadd kacagjanak a szomszédban, ha kedvük tartja, ám a harmadikat már nagyon i s komolyan kell venni, pontosan amiatt, amit a felelősségről mond. Kövér Lászlónak volt (és talán reménybeli?) titoknokként nagyon is tudnia kell, hogy a politikai váltógazdálkodástól mentesen kellene működnie a titkosszolgálatoknak. Így reméltük eddig mi átlagpolgárok, s bár nem tudtunk róla, miként dolgozik a Nemzetbiztonsági Hivatal, azt feltételeztük, hogy azért van, aminek lényegét a nevében hordozza, tudniillik a nemzet biztonságáért. Nem azért, hogy politikai játszmák részese legyen. Egy ügyből pers ze nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, de az mégiscsak elgondolkodtató, hogy a nagyobbik ellenzéki párt képviselője Demeter Ervin, aki ugyancsak az Orbánkormány titokminisztere volt, sajtójelentések szerint az Országgyűlés nemzetbiztonsági b izottságában május 3án olyan kérdéseket tett fel az NBH megbízottjának, amelyek a Szatmáriügy alapos ismeretéről tanúskodtak. Érdemes itt felidézni, hogy a Magyar Nemzet csak augusztus 22én állt elő a históriával, tehát Demeter csak úgy tudhatott róla, hogy valaki kibeszélte az ügyet a szolgálattól. Hogy létezik valamiféle ügy, vannak lehallgatási jegyzőkönyvek Lorin és Magyar Bálint, illetve Hiller István telefonbeszélgetéseiről, az - már okkal gondolhatjuk - tény. Az, hogy kormánytagokat hallgatnak le , aggályos, ám, hogy ezt valaki a szolgálattól kiszivárogtatja - nyilvánvalóan politikai szándékkal , az megdöbbentő. Nem igazolja
