Reggeli Sajtófigyelő, 2005. szeptember - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-09-05
21 azt a feltételezést, hogy a titkosszolgálat mint szervezet, esetleg megosztott, azt azonban valószínűsíti, hogy nem politika mentes. Egyikmásik tagja bizonyosan nem. És ezt a legnagyobb ellenzéki párt vezetői, úgy tűnik, alaposan ki is használják. A maguk (vélt) hasznára, nem az ország javára. Ezt az állítást erősíti egy a kémbotránynál az olvasó számára nyilván kevésbé izgalm as eset. A Fidesz szóvivője, Révész Máriusz szombaton ugyanis nem kevesebbet állított, mint hogy "a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mára odáig süllyedt, hogy kézi vezérléssel, a Pénzügyminisztériumból (PM) irányítják munkáját. Nem csoda, hogy a külföld i elemzők nem hisznek a magyar számoknak". Idézhetnénk ide Katona Tamás, a Pénzügyminisztéium közigazgatási államtitkárának válaszát, nevezetesen, hogy most megszaporodtak a pozitív adatok, a magyar gazdaság jól teljesít. S ezt nemzetközileg is így értékel ik. De fölösleges az idézet, amikor legnagyobb ellenzéki párt korifeusainak vagy szószólóinak mentalitását nyilatkozatait elemezzük. Mindből kiszűremlik: mentül rosszabb az országnak, a jelenlegi kormánynak, annál jobb nekünk. Botor hit. Pór Vilmos vissza Nincs megosztottság a szolgálatoknál - Jobboldali politikai érdekek a kémbotrány mögött? Népszava, 2005. szeptember 5. Tovább gyűrűzött a hétvégén a kémbotrány; a Vasárnapi Hírek című lap a jobboldal és a botrányt kirobba ntó Magyar Nemzet felelősségét firtatta, míg Kövér László a Fidesz választmányi elnöke, volt titokügyi miniszter a kormányoldalt tette felelőssé az ügyért. Mivel az ügyben államtitoksértés miatt vizsgálat folyik a szolgálatoknál, feltételezhető, hogy valód i lehallgatási jegyzőkönyvek kerültek nyilvánosságra a közelmútban. Bár mindeddig semmi olyan tény, dokumentum nem került nyilvánosságra arról, hogy a Szatmáriházaspár, vagy bármelyikük valóban kémkedett volna Magyarországon, a nemzetbiztonsági szolgála tok államtitoksértés miatt indított vizsgálata azt feltételezi, hogy a sajtóban megjelent lehallgatási jegyzőkönyvek valódiak. A kiszivárogtatással kapcsolatban felmerül a kérdés, kinek vagy kiknek állt érdekében, hogy egy állítólagos magyar titkosszolgála ti jelentés külföldre kerüljön, és az ottani sajtóban megjelenjen. Mindez azután, hogy a Magyar Nemzet hazai kormánypárti politikusokat és a Romániában kormányon lévő Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ) hozta összefüggésbe az üggyel. A legfrisseb b Vasárnapi Hírek azt a kérdést is felteszi az ügy kapcsán, hogy "vajon felállte már a Fidesz alternatív hírszerző szervezete". A nemzetbiztonsági szolgálatokban semmiféle megosztottság nincs az úgynevezett kémbotrány kapcsán - mondta el lapunk kérdésére a szolgálatok egyik magát megnevezni nem kívánó illetékese, aki emlékeztetett arra, hogy a szolgálatoknál jelenleg is vizsgálat folyik annak kiderítésére, hogy mikor és milyen körülmények között kerülhettek ki információk illetéktelenekhez. Arra a kérdésre , hogy mégis hogyan kerülhetnek ki az információk, azonban nem kívánt válaszolni. Mint ismert, a titkosszolgálatok felügyeletében közr eműködő államtitkár, Tóth András még pénteken nyilatkozott a vizsgálatról, leszögezve azt is, hogy bármilyen államtitoknak minősülő irat közzététele és utánközlése, valamint illetéktelennek való átadása bűncselekmény. Mint közölte, a vizsgálat részleteiről annak jellege okán és az eljárás sikere érdekében továbbra sem adhat felvilágosítást. Tóth András ugyanakkor több újságírói kérdésre válaszolva leszögezte: az már most, az eddigi adatok alapján is megállapítható, hogy az Oktatási Minisztériumból minősítet t adat vagy bizalmas információ nem került ki illetéktelenekhez. Az ügy részleteiről Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is tájékoztatást kért a nemzetbiztonsági államtitkártól. Mint a kormányszóvivő korábban elmondta, a kormányfő meg is kapta és tanulmányozz a Tóth András írásbeli tájékoztatóját. László Boglár megjegyezte azt is, hogy Tóth András szeptember végi határidővel folytat vizsgálatot az ügyben, hogy történte államtitoksértés. A szóvivő jelezte: tekintettel arra, hogy az ügy minden részletének akár m egerősítése, akár megcáfolása államtitok kategóriájába tartozna, nem ígéri, hogy beszámolhat a jövőben az államtitkári tájékoztatás tartalmáról. Egy nyugalmazott titkosszolgálati szakértő az ügyről lapunknak megjegyezte, egy kémkedést bizonyítani nagyon ne héz, s a szolgálatok által hozott intézkedések korántsem csak egy hírszerző ügy felderítésére szolgálhatnak. Mint mondta, az információk esetleges átadásától a valódi kémkedésig többfajta tevékenység lehetséges, s emlékeztetett arra is, hogy az ügy egyik s zereplője - a Szatmáriházaspár férfitagja - hivatásos lobbista volt hazánkban. Ugyanakkor utalt arra, hogy a nyilvánosság mindenképpen árt ilyen ügy felderítésének, s a szolgálatok megítélésének is. A szakértő szerint a legjobban működő titkosszolgálatokt ól is kerülhetnek ki információk. Alternatív hírszerző szervezet a Fideszben? A magyarországi jobboldal felelősségét feltételezte a "kémtörténetben" legutóbbi számában a Vasárnapi Hírek. "Az ügy, ahogy a sajtótálalásokból kitűnik, a politikai paletta jobb oldalán "kapott gellert". A rendelkezésünkre álló
