Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-06
13 Több tanulsággal szolgálhat Szlobodan Milosevics pere Népszava 2005. augusztus 6. A Szaddám Huszein elleni eljárás bírái sokat tanulhatnak a Hágában zajló tárgyalásból Sok értékelésben gyakorta együtt emlegetik Szlobodan Milosevics és Szaddám Huszein perét. Az összehasonlítás azonban sok tekintetben sántít. Szó se róla, egyik figura sem vonul be pozitív szereplőként a történelembe, s mindkettőjük lelkén sok ember élete szárad. Ám az egykori jugoszláv és szerb elnök elleni eljárás már három és fél év óta tart, míg a Szaddámmal szembeni bírósági eljárás kapcsán csak azt tudhatjuk, hogy - ha minden igaz - október elején kezdődik. Mindamellett Milosevicset nem lehet egy lapo n emlegetni Szaddámmal. Jóllehet, "Szlobo" valóban a balkáni háborúk legfőbb katalizátora volt, nem szabad a teljes válságot csak az ő nyakába varrni. Nem volt ő igazi diktátor szemben Szaddám Huszeinnel, akinek kegyetlen módszereivel megannyi könyvet lehe tne megtölteni. Szlobodan Milosevics 2002 áprilisa óta felel bűntetteiért a hágai Nemzetközi Törvényszék bírái előtt. A per aligha kerül be a leglátványosabb eljárások képzeletbeli könyvébe: ónos lassúsággal halad, aminek nemcsak az az oka, hogy Milosevi cs végeláthatatlanul hosszú politikai védőbeszédeket tart, hanem az is, hogy a hollandiai székhelyű testület illetékesei mintha nem készültek volna fel rendesen Milosevicsből. A vádpontokat nem készítették elő megfelelően, Carla del Ponte főügyész asszony inkább csak szigorával tűnt ki semmint irigylésre méltó szakértelmével. A svájci származású ügyésznő még a per megkezdésekor azt állította, hogy az eljárás bevonul a történelembe, s "mi mindent elkövetünk, hogy ehhez méltó módon végezzük feladatunkat". Ebb ől azonban vajmi kevés valósult meg. Del Ponte asszony sokszor túlságosan önálló és makacs volt, mintha terveiről nem mindig értesítette volna előzetesen a bírákat, akik nem is mindig álltak a helyzet magaslatán. Persze nem szabad mindent a főügyész assz ony nyakába varrni. A nemzetjoggal foglalkozó híres holland szakember, Gören Sluiter szerint a bírák sem mindig éltek az adott lehetőséggel. "Eleve közölniük kellett volna Carla del Pontével, íme, ez a menetrend, ehhez kell tartania magát, az már az ő dolg a, hogyan". Jelenleg Milosevics védőbeszédein a sor. Védelmére tavaly júliusban százötven napot kapott. Eredetileg olyan hírességeket ígért tanúnak, mint Bill Clinton egykori amerikai elnök, Tony Blair brit kormányfő, vagy éppen Gerhard Schröder német ka ncellár, de nemhogy őket nem sikerült Hágába invitálnia, mások sem akartak kötélnek állni. Milosevics kudarca nyomán semmivel sem vált gyorsabbá a bírósági eljárás. Ha minden jól megy, októberben érhet véget a védelmi szakasz. Nyilvánvaló persze, hogy az egykori jugoszláv elnököt elítélik, de a per elhúzódásával valamiféle sikert mégiscsak elért. A per televíziós közvetítései nyomán hazájában sokan áldozatnak tartják, s hisznek Milosevicsnek, aki szüntelenül azt szajkózza: a per valójában nem ellene, hane m népe, a szerbek ellen zajlik. Sikeres retorikájára jellemző, hogy egy minap készült felmérés szerint hazájában már népszerűbb, mint a jelenlegi szerb miniszterelnök, Vojiszlav Kostunica. A pernek valamelyest új lendületet adott a tíz évvel ezelőtti sre brenicai vérengzésről készült felvétel, amely a szerbeket is valósággal sokkolta. A különleges rendőri egységek néhány tagja hidegvérrel, otromba "viccek" közepette végzett ki Srebrenicában hat bosnyákot, köztük fiatalokat. A felvétel nyomán sokan önvizsgá latot tartottak Szerbiában. Sokan csak ekkor döbbentek rá arra, hogy honfitársaik milyen szörnyű rémtetteket követtek el a boszniai városban 1995. július 11én. A volt elnök váltig tagadta, hogy bármiféle tudomása lett volna az akkori eseményekről, ám a tények mást mondanak. A belgrádi B92 rádiótelevízió még júniusban olyan dokumentumok birtokába jutott, amelyekből egyértelműen kiderül, hogy a szerb rendőrséghez tartozott a Skorpiók osztag, amelyet 1999 márciusában hivatalosan a szerb közbiztonsági szolg álat terroristaelhárító osztagának (SAJ) kötelékébe helyezték Vlasztimir Djordjevics akkori országos rendőrparancsnok egyetértésével.
