Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-05
16 azonban hamar kitűnt, olyasvalakit sz eretnének, aki a szociáldemokrata értékekhez kötődik. Ez azonban még nem lett volna kizáró ok, januárban ugyanis Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke úgy nyilatkozott, "el tudom képzelni, hogy a Fidesz akár egy nyilvánvalóan baloldali kötődésű, de ne m pártpolitikai múltú és jelenű személyt támogasson" a köztársasági elnöki poszton. Ahogy azonban közeledett a választás időpontja, egyre nyilvánvalóbbá vált, nem születhet kompromisszum a két oldal között. Ráadásul nem csak kormányoldalellenzék, hanem MSZPSZDSZ feszültség is kialakulóban volt. Azt ugyanis, hogy Szili Katalin házelnök a legesélyesebb szocialista jelölt, már jóval a párt elnökjelölő kongresszusa előtt sejteni lehetett. Az SZDSZ viszont korábban közölte, pártpolitikai kötődésű személyt ne m támogatnak. A két párt vezetősége ugyan tárgyalódelegációt nevezett ki, amelyek gyakran találkoztak is, ám érdemi eredményre nem jutottak. Kuncze Gábor SZDSZelnök egy alkalommal úgy fogalmazott, az nem egyeztetés, ha a szocialisták "az összes lehetséges Szili Katalint elénk tárják", és ők kiválaszthatják, hogy kit akarnak államfőnek. A liberálisok egyébként Gombár Csaba egykori rádióelnök jelölését is fölvetették és megfontolásra ajánlották a többi pártnak. Közben a Védegylet nevű civil szervezet kezde ményezésére 110, jobb- és baloldali közéleti személyiség nyílt levelet intézett az országgyűlési képviselőkhöz, melyben azt kérték, hogy az Alkotmánybíróság egykori elnökét válasszák államfőnek. A pártok közül elsőként az MDF közölte, Sólyom Lászlót jelöli k, ám nyolc fős frakciójuk egyedül nem volt elég ehhez, hiszen ahhoz, hogy valakiből államfőjelölt legyen, legalább ötven képviselő aláírása kell. A Fidesz azonban csak jóval később, éppen a jelölési határidő lejárta előtt jelentette be, hogy az Ab egykori elnökét szeretnék köztársasági elnöknek. A szocialisták április 15án tartották államfőjelölő kongresszusukat. A titkos szavazáson Szilire 309, Glatz Ferencre 230 szavazat érkezett. Ezek után az SZDSZ elnöke sok sikert kívánt az MSZPnek Szili megválaszt ásához. Az MSZPkongresszus napján indította el a Fidesz az úgynevezett szimpátiaszavazását. Ennek az volt a célja, hogy az emberek kiválaszthassák, szerintük ki a legalkalmasabb a legfőbb közjogi méltóság pozíciójára. A listán öt név szerepelt, végül Mád l Ferenc "nyert", őt követte Sólyom László. Harmadik lett Szili, negyedik Glatz, ötödik pedig Gombár. Bár a Fidesz korábban fölvetette, Mádl akár újra elvállalhatná a köztársaságielnökjelöltséget, az államfő úgy nyilatkozott, nem hosszabbít. Államfő: az ellenzék jelöltje Végül az MSZP jelöltje, Szili Katalin, valamint a Fidesz és az MDF jelöltje, Sólyom László szállt ringbe, miközben az SZDSZ közölte, a szavazás egyik fordulójában sem vesz részt Az első fordulóban azonban nem az váltotta ki a legnagyo bb visszhangot, hogy az egyik kormánypárt - előzetes bejelentés után - nem voksolt. Ugyanígy tett ugyanis a Fideszfrakció is, nekik azonban volt jelöltjük. Távolmaradásuk egyébként értesüléseink szerint szinte az utolsó pillanatban dőlt el. Sólyom mindöss ze 13 szavazatot kapott, Szili pedig 183at. A második fordulóban már részt vett a Fidesz, de itt is történt olyasmi, ami egyesekben megütközést keltett. Ekkor ugyanis a volt MDFes honatyák kiállva a sajtó elé megmutatták szavazólapjukat, vagyis azt, ho gy Sólyomra voksoltak. Sólyom ebben a körben 185, Szili 178 szavazatot kapott. A második forduló sem hozott tehát eredményt, hiszen az első körhöz hasonlóan itt is az lehetett volna a megválasztott államfő, aki a parlamenti képviselők legalább kétharmadána k szavazatát megkapja. Ezért még ugyanerre a napra kiírták a választás mindent eldöntő harmadik fordulóját. Ekkor ugyanis már csak a képviselők fele plusz egy fő szavazatát kellett megszerezni, ami 2005ben Sólyom Lászlónak sikerült. Vagyis először lett úg y államfő az ellenzék jelöltje, hogy a kormányoldalnak is volt indulója. Bár az Ab egykori elnöke mindíg azt hangsúlyozta, hogy ő valójában civil szervezet jelöltje, közjogi értelemben természetesen csak pártok jelölhették. Az azonban szintén igaz, hogy Só lyom az első, akit valamelyik civilszervezet javasolt államfőnek. A volt Abelnök 185 szavazatot kapott, míg Szili 182őt. A 20 SZDSZes képviselő egyébként valamennyi fordulóban fölvette szavazólapját, de az első két fordulóban Mécs Imre kivételével vissz a is adták azokat, vagyis nem szavaztak. A harmadik fordulóban azonban csatlakozott Mécshez Wekler Ferenc és Béki Gabriella.
