Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-05
17 A kormánypártok mellett azonban a Fidesz és az MDF között is konfliktus alakult ki. Nem csak azért, mert a fórum sérelmezte azt, a mit a Fidesz az első fordulóban tett. Azért is, mert Áder János, a Fidesz frakcióvezetője még a második forduló után a többi között azt mondta, információik szerint legalább három demokrata fórumos képviselő megszavazza Szili Katalint, az MSZP jelöltjét az utolsó fordulóban. Azt is közölte, tízmilliós összegekről szólnak a pletykák, melyet a Szilivoksért kapnának egyesek. Ennek kapcsán fölmerült, hogy az MDF rágalmazásért bepereli Ádert, ám később a fórum elnöksége úgy döntött, egyelőre nem foglalkoznak az üggyel. (Később Horváth Balázs volt MDFes honatya közölte, ő taktikai okokból az első fordulóban Szilire voksolt.) Az MSZP számára sikertelen államfőválasztás után szinte azonnal összehívták a párt kongresszusát, ahol Hiller István pártelnököt nagy több séggel megerősítették posztján. Többször fölmerült az a kérdés, a történtek érintike a koalíciót, ám mind az MSZP, mind az SZDSZ azt hangsúlyozta, a kormánykoalíció marad. Most szerdán is volt azonban olyan képviselő, aki az államfőválasztással foglalko zott. Körömi Attila független honatya szerint a választás harmadik fordulója alkotmánysértő volt, ezért mint írja, az Alkotmánybírósághoz fordul, hogy a testület semmisítse meg az eredményt. Mádl Ferenc távozik A leköszönő államfő egy cikluson keresztül tölötte be a tisztséget. Bár Mádl Ferenc köztudottan konzervatív értékrendű ember - miniszter volt az Antallkormányban, majd a Magyar Polgári Együttműködés Egyesület vezetőjeként szervezte Orbán Viktornak a Vígadóban miniszterelnökként tartott országérték elő beszédeit - utólag valamennyi politikai erő pozitívan értékelte munkásságát. Mádl hivatali idejében tizennégyszer kért előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. A taláros testület valamennyi esetben elfogadta a köztársasági elnök kifogásait. Eze kből hét a Fideszkormány idején született, mint a "türelmizóna"törvény, a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvény ("Lex Clodo"), valamint a sajtóhelyreigazításokat szabályozó "Lex Répássy". A 2002es kormányváltás óta is élt a lekösznő á llamfő az úgynevezett alkotmányos vétóval. Egyebek mellett a kisebbségi önkormányzati törvény, az ügynöktövény, és a kistérségi törvény kapcsán. Az államfő az alkotmányos vétó mellett politikai vétóval is élhet. Ez azt jelenti, hogy az általa aggályosnak talált jogszabályt megfontolásra visszaküldi az Országgyűlésnek. Ha a parlament a visszaküldött törvényt változtatás nélkül fogadja el, az államfő azt már köteles aláírni. Ezzel először 2002. decemberében élt Mádl, amikor a szociális törvénycsomagot küldt e vissza a parlamentnek. Ugyanígy tett a kórházörvény esetében, az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló törvény, a jegybanktörvény, illetve a közbeszerzési törvény módosítása kapcsán. Az államfőnek ezeken kívül egyik - a pártok számára - legfon tosabb feladata, hogy kitűzi a választások időpontját, és az országgyűlési választások után eldönti, kinek ad kormányalakítási megbízást. Ebben egyébként csak a szokásjog az irányadó: az lesz a miniszterelnök, aki a parlamenti többséget, a stabil kormányzá st képes megteremteni. 2002ben ugyan fölmerült a mostani kormánypártok részéről az a félelem, hogy Mádl az őt államfőnek jelölő Fidesz miniszterelnökjelöltjének ad kormányalakítási megbízást, mert a FideszMDF közös lista szerezte a legtöbb parlamenti he lyet. Azonban az MSZP 178, a Fidesz 164, az MDF 24, az SZDSZ 20 mandátumot kapott. Így a legnagyobb frakció jelöltjét, Medgyessy Pétert bízta meg Mádl a kormányalakítással. Mádl Ferenc hivatali utódának is hamarosan fontos döntéseket kell hoznia. A jövő évi választások ugyanis várhatóan alig több, mint fél év múlva lesznek, az új parlament megalakulása után pedig nem sokkal arról kell döntenie Sólyomnak, kit jelöl Polt Péter legfőbb ügyész helyére. (A jelöltről a parlament szavaz.) Sólyom tehát hivatali i dejének első évében olyan ügyekkel találkozik majd, melyek a politika számára sorsdöntőek. Egy éven belül nem várható, hogy Sólyom László beköltözhet abba az épületbe, amely a számára megmutatott házak közül megfelelne a köztársasági elnöki rezidencia ala pvető funkciójának - áll az elnöki hivatal közleményében. A korábbi, Béla király úti rezidenciát ugyanis - ahol Mádl lakik - az Orbánkormány 2002ben eladta a Magyar Fejlesztési Banknak. Az ingatlant Mádl megbizatásának lejártáig - vagyis máig - kell átad ni. A
