Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-05
15 lépés program nem azért volt elsősorban fontos, mert kormányzati kezdeményezés volt, hanem azért, mert az abban foglalt lépések egy igazságosabb, szolidárisabb, tisztességesebb, átláthatóbb Magyarországot építenek. A látszat Magyarország helyett egy valóságos, a mindennapokra támaszkodó Magyarországot alakítunk ki. - A Száz lépés programot népszerűsítő telefonos kampányról a Fidesz azt mondja, hogy abban összekev eredik a kormány- és a pártkommunikáció. - Ugye, nem az Ezüst Hajóról és nem a Happy End Kft.ről beszélünk. Ha jól emlékszem, a Fideszkormány időszakában ezek sok, érdekes következtetésre lehetőséget teremtő cégek voltak. Ma nem erről van szó. Úgy láto m, hogy a Száz lépés program iránt egyre nagyobb az érdeklődés. Az ellenzék azért támadja a kezdeményezésünket, mert látja, nem egy elvont, pártpolitikai ügyről van szó, hanem a mindennapok kérdéseiről. Miután nem tud szakmai vitát kialakítani, az ügyet cs ak politikai támadással tudja megközelíteni. - Ha már a kampánynál tartunk: ősztől a baloldali identitást erősítő kampányba kezd az MSZP. Ez már a választási hadjárat része lesz? - Fontosnak tartom, hogy tizenöt évvel a rendszerváltás után a szociáldemo krata, baloldali értékeket tovább gondoljuk. Ha megkérdeznénk az embereket - még azok is, akik pártreferenciáját tekintve nem a baloldalhoz kapcsolódnak , klasszikusan baloldalhoz kötődő értékeket sorolnának fel az általuk támogatandók között. Ezért fonto s az, ha ezeket az értékeket magunk számára is világossá tesszük. Nekünk nincs mit szégyellnünk. Nem szeretnék egy visszafelé mutogató és egy folyamatos kétségeket ébreszteni akaró politikának részese lenni. Büszkén vállalhatjuk azt, hogy a baloldalnak oly an értékei vannak, amelyek Magyarország minden polgára számára fontosak. Ilyen az esélyteremtés, az igazságosság, a szolidaritás vagy a biztonság. - És mi a helyzet a nemzeti gondolattal. Az MSZP az ellenzéki vádak szerint ezzel hadilábon áll. - Az MSZP nemzeti, a magyarságához világosan viszonyuló, szociáldemokrata, baloldali párt. Nem felülvizsgálni, hanem folyamatosan ápolni, gondozni kell az MSZP nemzethez való kapcsolódását. Rossz megközelítésnek tartom azokat az ellenzéki mondatokat, hogy Szlovákiá ban, Lengyelországban vagy Romániában minden párt először nemzeti, akár nacionalista, aztán baloldali vagy jobboldali, szociáldemokrata vagy konzervatív. Úgy gondolom, hogy nemzethez való tartozásunkat nem táblán hordozva kell cipelni, hanem a saját lelkün kben, cselekedeteinkben. Ilyen értelemben azt látom, hogy az MSZPnek sokkal inkább vannak elképzelései egy modern nemzetpolitikáról, mint az ellenzéknek. Erről szólt az európai uniós szakértőkkel tartott konferencia, a miniszterelnök Szülőföld alaphoz kap csolódó kezdeményezése, a nemzeti felelősség öt pontja. Ugyanakkor az indulatos megszólalások között nem hallottam egyetlen egy olyan végig gondolt ellenzéki mondatot sem, ami ehhez képest alternatívát jelentett volna. vissza Mától új köztársasági elnöke lesz Magyarországnak: Sólyom László, akit júniusban választott meg a parlament - Mádl megy, Sólyom jön Népszava 2005. augusztus 05. Mádl Ferenc távozó államfőt valamennyi párt méltatta. Az új államfő hivatalának első évé ben találkozik olyan ügyekkel, mint a választások kiírása, kormányalakítási megbízás és javaslat Polt Péter legfőbb ügyész utódjára. Ma iktatják be hivatalába Sólyom Lászlót, az új köztársasági elnököt a Sándorpalotában, egyúttal leköszön Mádl Ferenc ed digi államfő. Sólyom Lászlót idén júniusban választotta meg a parlament, aki akkor le is tette a hivatali esküt. Az Alkotmánybíróság (Ab) egykori elnöke a Fidesz és az MDF jelöltje volt, és győzött Szili Katalin házelnökkel, az MSZP jelöltjével szemben. Só lyom az első olyan államfő, aki a kormánykoalíció jelöltjével szemben, az ellenzék jelöltjeként nyerte el az államfői tisztséget. Kétharmadról indultak Ahogy a korábbi államfőválasztások, úgy a mostani sem telt konfliktusok nélkül. Kezdetben még fölcsill ant egy halvány remény arra, hogy konszenzussal, akár kétharmados többséggel is tudna államfőt választani az Országgyűlés, hiszen valamennyi párt kinyilvánította ez irányú hajlandóságát. A szocialisták nyilatkozataiból
