Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-19
16 ügyben számíthatnak az én segítségemre. Számíthatnak. Ám, hogy ez a segítség milyen konkrét formát ölthet, azt ma még nehéz lenne m egmondani. - Nem tart attól, hogy az EU egységesülése egyben azt is jelenti, hogy az egyes nemzetek nemzeti sajátossága feloldódik a nagy közösben? - Nem. Erre semmilyen jel nem utal. Inkább a csalódástól tartok. Az emberek úgy tekintettek az EUra, min t egy fejőstehénre, pedig az EU nemcsak támogatást jelent. Az EUnak mi középhatalmi nagyságrendű tagja vagyunk. Van beleszólásunk az ügyekbe, de ez nem tudatosult az emberekben. Azt is komolyabban kellene venni, hogy van egy Alapjogi Karta, s ezt például az útlevelek biológiai azonosítója bevezetésénél figyelembe kellett volna venni, legalábbis elemezni kellett volna ennek összeegyeztethetőségét a szabadságjogokkal. - Azért, ha most lenne egy közvéleménykutatás, az derülhetne ki, hogy mi egyelőre a pénz re érzékenyebbek vagyunk, mint az emberi jogokra. - Ez valószínűleg így van. Az egyoldalú anyagias szemléletmód azonban talán egyre kevesebb embert elégít ki. Nem véletlen az ökológiai eszmék térhódítása. Ez egészen más életszemléletet követel. Felelőssé get a jövő iránt. És ezt már az iskolában, vagy már az óvodában is tanítani kellene. - Tehát akkor igazuk van azoknak, akik azt mondják, hogy Magyarországon most a környezetvédelem, meg az ökológiai szemlélet a legmagasabb állami szintre emelkedett az Ön személyében? - Ráfér Magyarországra egy jövőorientált gondolkodás. De ne szűkítsük ezt le hagyományvédő, megőrző, konzerváló természetvédelemre, ami persze nagyon fontos, és a legkönnyebben megragadható az embereknek. Az ökológiai szemlélet a globalizác ióval szemben kínál alternatívát, ami az egész világ helyzetét, jövőjét érintheti. Az a lényeg, hogy az embereknek maradjon meg a választási lehetősége. A jelenlegi fejlődési iránnyal ez szűkül be, majd szűnik meg. - Ön még civil korában kezdeményezte, ho gy legyen a jövő nemzedékének is országgyűlési biztosa. Letett már erről az ötletéről? - Nem tettem le, továbbra is fontosnak tartom. De miután az Országgyűlés előtt fekszik a törvényjavaslat, nekem nincs dolgom vele. Nem hiszem, hogy helyes lenne, ha kö ztársasági elnökként sürgetném, vegyék már napirendre. Egyébként az állampolgári jogok biztosa is vállalta, hogy többet foglalkozik ökológiai témákkal. Nekem sem az a fontos, hogy erre külön tisztség jöjjön létre, hanem hogy valaki, fontos, ámde független pozícióban az ökológiai, jövőorientált gondolkodást képviselje. - Azt nyilatkozta, hogy a parlament és a végrehajtó hatalom esetenként nincs tisztában alkotmányos felelősségével. Nagyon sokat romlott az alkotmányos kultúra színvonala. Nem zavarja, hogy a Parlament tucatnyi esetben mulasztásos alkotmánysértést követett el, és mégsem történik semmi? - Ennél rosszabb példát is tudok: magát az alkotmányt is úgy tekintik, hogy ha valamilyen politikai célnak az útjában áll, akkor legfeljebb módosítják. Ez a l egszomorúbb jele annak, hogy nem veszik észre, mi is az alkotmány. Ha ilyen alkotmánymódosítás kerülne napirendre, teljes erkölcsi súlyommal emlékeztetni fogok az alkotmány lényegére. A láthatatlan alkotmánynak - amely még alkotmánybírói működésem alatt jö tt létre - pont az volt a lényege, hogy a napi politika által sugalmazott - a kilencvenes évek kezdetén gyakori - alkotmánymódosítások felett állva rendezte és őrizte az alapértékeket. - És a Parlament mulasztásos alkotmánysértései nem zavarják? Az ország morális állapota romlik, ha a törvényhozóknak nem fontos, hogy betartsák a szabályokat. - Ennek meglesz a következménye. Ha például nem választanak alkotmánybírót, számvevőt, bizony romlanak a közállapotok. A pártok meg arra panaszkodnak, hogy csökkent a tekintélyük, az emberek elfordulnak a politikától. Ezt maguknak köszönhetik. Tehát a politizálás stílusa bizony visszaüt. - Korábban utalt a rádió elnöki posztja körül kialakult patthelyzetre. Ez megint olyan példa, amely az emberek jogbiztonságba vetett h itét rombolja. Mi az, hogy jogilag nem egyértelmű, ki nevezze meg az utódot?
