Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-19
15 - Amikor megkérdezték Öntől, mit tart a legnagyobb társadalmi problémának, azt válaszolta, hogy a szegénységet, a társadalom gazdasági kettéosztottságát. Ha az ország nem lenne politikailag ennyire kettéosztva, akkor talán ezen már lehetett volna valamit segíteni. - Szerintem ez olyan alapvető társadalmi gond, amit minden politikai erőnek igyekeznie kell megoldani, ha az összefogás nem megy, akkor egyedül. Minden pártnak, minden kormánynak saját felelőssége, mit tesz a szegénység felszámolásáért, vagy például a nagy ellátó rendszerek reformját miként valósítja meg. Rövidtávon ez kockázatos vállalkozás lesz minden kormánynak, azt biztos. - Ha legalább ebben megállapodtak volna a politikai erők, akkor előrébb tartanánk… - Nem tudom megítélni, hogyan kellett volna csinálni. Szakkérdésekbe nem kívánok beleszólni. Emlékezzünk: a nagy társadalmigazdasági megállapodás terveit a kilencvenes évek közepén egy pillanat alatt elfújta a katasztrofális gazdasági helyzet. Egyébként összetettebb kérdésről van szó, mint társadalombiztosításról vagy nyugdíjakról és adókról. Mit teszünk a népesség elöregedése és fogyása ellen? Amit én ösztönösen, a szívemből csinálni szeretnék az az, hogy ezeknek az embereknek a problémáit fölvállalom. Könnyű mondani, hogy a szegények szószólója leszek. Nehéz megtalálni, hogy az elnök eszközeivel miként tud hatni a gazdaságpolitikára. - Ha szakkérésekbe nem akar beleszólni, akkor miért kérte azt, hogy első találkozóján a miniszterelnökkel a gazdaságpolit ikáról kapjon tájékoztatást? - Ahhoz, hogy jól ellássam ezt a hivatalt, informáltnak kell lennem. Akkor is, hogy ha ez közvetlenül nem látszik. Tudnom kell, milyen folyamatok vannak a számok mögött. Érdekel a kormányfő véleménye, hogy ő hogyan ítéli meg a gazdaság állapotát, milyen elképzelései vannak a jövőre. Ami nyilvánosan megjelenik, azt én is olvasom. Ennél többet szeretnék azonban tudni. De ettől még nem szólok bele a kormány gazdaságpolitikájának alakításába. Mint ahogy nem szólok bele például a mo stani rádióelnökvitába sem, mert ez sem az elnök dolga. Azért bizony megnéztem minden jogszabályt, és nagyon világos jogi álláspontom van. De nem akarok senkit befolyásolni, senkinek a kompetenciáját megsérteni. - Vagyis tájékozottan hallgat… - Így van. E zért kértem a miniszterelnököt, hogy most beszéljünk a gazdaságról, a költségvetésről. Ez tehát tájékoztatás. - Havonta terveznek ilyen találkozót. Ezek szerint minden megbeszélésnek lesz egy előre kijelölt témája is a spontán felvetések mellett? - Igen. Kölcsönösen kijelöljük azokat a témákat, amelyekről beszélni szeretnénk. Már vannak szeptemberre is javaslataim, nyilván a miniszterelnöknek is. Így mindig érdemi, célirányos lesz a rendszeres eszmecserénk. - Szinte minden nyilatkozatában szerepeltek a h atáron túli magyarok. Azt mondta többször is, hogy lehetséges a kettős állampolgárság, jogilag is. - Jogilag lehetséges. A december 5i népszavazás után félbe maradt ez a téma, s azóta mindenkinek rossz érzése van. Itthon is, ott is. Ez egy olyan probléma, amit nem lehet így félbehagyni. Elődömet is megkeresték a határon túli magyarok, engem is keresnek már. De ezt elsősorban a kormánynak kell megoldania, illetve az országgyűlésnek. A legelső elnöki interjúmat a pozsonyi Új Szónak adtam, jelezve, számomra i s fontos az ott élő magyarok sorsa. Szerencsére, ott nincs annyi probléma, mint Erdélyben. - Akkor miért nem inkább erdélyi lapnak nyilatkozott? - Ők nem kértek. - Nemrégiben az Európai Unió szakértőinek közreműködésével szakmai konferencia volt Budapest en a kettős állampolgárságról. A következtetés az volt, lehetséges a kettős állampolgárság, de nem lehet kétfajta megoldás, azaz nem lehet csökkentett értékű variációt kitalálni. - A kettős állampolgárság jogilag létezik az Európai Unióban. Tehát a határo n túli, és ott is maradó magyarok magyar állampolgárságának nincs jogi akadálya. Ez azonban legalább annyira politikai kérdés, mint jogi, amit a szomszéd államokkal is rendezni kell. Ehhez hosszú politikai és szakmai egyeztetések szükségesek és nagyon alap os szakmai hatástanulmányok, hogy pontosan lássuk a következményeket. - Ebben az ügyben vállal valamilyen aktívabb szerepet is? Esetleg közvetít a felek között? - Nem zárkózom el, de itthon nem fordult még hozzám ilyen kéréssel senki. Én pedig nem aján lkozom erre. A határon túli magyarok képviselői megválasztásom után írtak leveleket, és kifejezték reményüket, hogy ebben az
