Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-19
12 - A magam részéről lezártam ezt a témát, akármeddig is lakom a társasházunkban. Örülnék, ha az ügyből nem a rosszindulatú értelmezések maradnának meg, hanem az, hogy a valótlan állítások ellen azonnal fel fogok lépni. - A másik kijelentése, amiért kritizálták, az volt, hogy addig nem utazik az Amerikai Egyesült Államokba, amíg ott belépéskor ujjlenyomatot kell adnia. Aztán kiderült, köztársasági elnöknek nem is kell ad nia. - Úgy tudtam, csak akkor nem szükséges az ujjlenyomat, ha az elnök személyes meghívására megy valaki az USAba. De nem is csak magam miatt választottam a tiltakozásnak ezt a módját. A magyar kormán y hosszú idő óta igyekszik elérni, hogy a magyar állampolgárok is vízummentesen léphessenek be az Egyesült Államokba. Biztonságpolitikai okokkal nem lehet kielégítően indokolni éppen a magyar vízumkötelezettséget. Talán az én szimbolikus és erős kijelentés em ráirányítja erre a problémára is a figyelmet. - Azért volt furcsa e kijelentése, mert azt is mondta, hogy köztársasági elnökként a magyar kormány külpolitikáját képviseli. A magyar kormány ugyan szóvá teszi a vízumkötelezettséget, az ujjlenyomatról mé g hivatalosan nem nyilatkozott, de se a kormányfő, se más nem mondta azt, hogy emiatt nem megy az USAba. - Én azt is mondtam, hogy bár a magyar kormány külpolitikáját képviselem, de ezen belül tág terem van arra, milyen hangsúlyokat helyezek el. Ide most egy jó erős hangsúlyt tettem. Ugyanakkor tudomásul veszem, hogy az államfői tevékenységgel bizonyos kompromisszumok együtt járnak. - Ez mit jelent ebben az esetben? - Meglátjuk, történike valami ebben az ügyben. Ha lesz valami könnyítés vízumügyben, v agy a kötelező ujjlenyomatnál, akkor én is tudok engedni. Itt mindenkinek van lehetősége tenni valamit. Nemcsak nekem, hanem a másik félnek is. - Úgy érzi, hogy a terrorellenes amerikai intézkedések az emberi jogokat olyan mértékben sértik, ami már nem to lerálható? - Minden országnak joga, sőt kötelessége, hogy a terrorizmus ellen védekezzen. Ám kiélezett helyzetekben nagyon gyakran túlzásokba esnek, és olyan megszorításokat vezetnek be, amelyeket alkotmányosan nehéz megindokolni. A londoni terrormerényle tek után az angol kormány is sok területen szigorított, az emberjogi szervezetek máris tiltakoztak. Szerencsére a magyar alkotmányban benne van, melyek azok a szabadságjogok, amelyeket még rendkívüli állapot, szükségállapot vagy veszélyhelyzet esetén sem l ehet korlátozni. Köztük van minden jogok legalapvetőbbike, az emberi méltósághoz való jog: ezt sohasem lehet felfüggeszteni vagy korlátozni. Minden szabadságjog lényege, hogy korlátozását az állam indokolni köteles, s csak a szükséges és arányos megszorítá s megengedett. Az emberek korlátlan ellenőrizhetősége kiszolgáltatottá teszi őket. S hol van a határ? Egy volt német alkotmánybíró kollégám most tett közzé egy harcos cikket az ellen a terjedő felfogás ellen, hogy a terroristákkal, a terrorgyanúsokkal szem ben a kínzás is alkotmányosan megengedhető lenne. Ez elfogadhatatlan. Vannak elvek, amelyekből nem engedhetünk. Elfogadom, hogy ha változott a biztonsági helyzet, akkor Európában is új egyensúlyt kell teremteni a terrorizmus ellen alkalmazható módszerek és eszközök, másrészt az alkotmányos szabadságok között, de egyoldalúságba nem eshetünk. - A gyakorlatban azonban esetenként élesen szembekerül az emberek biztonsága és a szabadságjogok védelme. Ha szavazni kellene, talán éppen a biztonságra szavaznának tö bben. - Igen, de vannak elvek, amelyeket a közvéleménnyel szemben is képviselni kell. - Említette, hogy a szimbolikus politizálás nagy hangsúlyt kap munkájában. Milyen szimbólumokat fog használni? Mondjuk látványosan kokárdát hord majd? - Nem. Ehhez a z elterjedt szokáshoz nem csatlakozom. Március tizenötödikén is csak egy nagyon pici szalagot szoktam hordani. Meghirdettem, hogy visszafogott elnök leszek. Fontosnak tartom ugyanakkor az olyan tetteket, amelyeknek önmagukon túlmutató üzenetük van. Ezért h a visszaküldök egy törvényt a parlamentnek, vagy az Alkotmánybírósághoz fordulok, akkor azzal nagyos súlyos dologra hívom fel a figyelmet.
