Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-19
10 viszonyának. A kulcsmeghatározás szerint az új magyar sz ociáldemokrácia nemzetfelfogása jogkiterjesztő és befogadó. Az egyik szerző, Vitányi Iván szerint az MSZP 1989 óta megszületett dokumentumai európai színvonalon vizsgálják a nemzeti kérdéseket, bár azt elismeri: van törekvés a párt nemzeti mivoltának kénys zeres és felesleges bizonygatására. Vitányi szerint az a kérdés, hogy egy kormány a nemzet érdekeit képviselie. Azt képviseltee Horn Gyula és Bokros Lajos, amikor az ország gazdaságát visszarántotta a szakadék széléről? Természetesen, igen - mondja. És a magyarigazolvány, amely kevés haszonnal, viszont sok nemzetközi konfliktussal járt, szolgáltae a nemzet érdekét? Vitányi úgy látja: a nemzeti gondolat nem más, mint hogy a magyarság szabadon gyakorolhassa jogait és kultúráját, hogy az anyaország folyamat osan vizsgálja, milyen módon segítheti a határon túliakat a gazdasági fejlődésben, identitásuk megőrzésében. Szekeres Imre úgy fordítja meg a kérdést: lehete egy olyan párt kevéssé nemzeti, amelyik tevékeny részese volt a rendszerváltozásnak, amelyik az uniós és a NATOcsatlakozásért harcolt. Ő nem adja a nevét a párt baloldalnemzeti baloldal jellegű felosztáshoz. - Ha elfogadjuk, hogy a kettős állampolgárságra adott nemleges MSZPs válasz miatt merül fel a kérdés, akkor a népszavazáson az igen mellett érvelő Szili Katalin szavaiban sem érhető tetten, hogy az MSZPt nemzetietlennek tartaná. Igaz, ő a baloldal és a nemzeti baloldal kifejezéseket külön használta. Hiller István elnök még a lehetőségét is elveti annak, hogy pártjának a Fidesz mondja meg, mi ről mit gondoljon. Egy beszédében azt mondta: "Édeskevés, hogy ha csak frazeológiában alkalmazzuk..., hogy haza, hazaszeretet, patriotizmus, nemzet. A kérdés, mihez képest beszélünk mi minderről? Elegem van abból, hogy a baloldalnak a viszonyítási alapja a jobboldal. A viszonyítási alap az MSZP számára a társadalom... Azt állítom, a nemzeti érzésnek, amelyik immáron messze nem a XIX. századi nacionalizmus, hanem egy jólétre alapuló nemzeti büszkeség, politikaformáló szerepe van... Vane két Magyarország? Ni ncs. Nincs!" Géczi József Alajos értékelése szerint téved a jobboldal, ha azt hiszi, hogy a nemzeti kérdésben lelkiismeretfurdalásra kényszeríthető az MSZP. Náluk nincs nemzeti vagy nem nemzeti szárny, legfeljebb adott kérdéseket kiki másként ítél meg. K övér László kimondta: a népszavazás káros volt. Akkor ő most nem nemzeti? Géczi úgy látja, hiába "szól a mese", az MSZPből senki nem fog dezertálni. A szocialisták nem igénylik a pártban a nemzeti fordulatot. Gyurcsány Ferenc a korszakváltás embere. A nép i baloldaliak ezért is szövetségesei. Géczi említett egy nyilvánosságra nem hozott közvéleménykutatást is, amely szerint az MSZP tábora 4060 százalékban akarta, illetve nem akarta a kettős állampolgárságot, a Fideszénél ez az adat fordított volt. Tehát a fideszesek jelentős része sem támogatta a javaslatot. Más kérdés, hogy Orbánék erről nem vettek tudomást. A tamáskodók között találjuk viszont Gazsó Ferencet. Az MSZP Társadalompolitikai Tagozatának képviselője a népszavazás kérdésében nem osztotta a párt álláspontját. A tagozat szerint az embereket hagyni kellett volna a lelkiismeretük szerint dönteni. Szociológusként úgy értékeli, hogy akkor is ez az eredmény született volna, de a jobboldal nem fordíthatta volna ellenük a kettős állampolgárság megtagadás át. Az MSZPt ettől még nemzeti pártnak tartja, de a Fidesszel együtt felelősnek abban, hogy a folytonos konfrontálódással destabilizálják a társadalmat. vissza Interjú Sólyom Lászlóval, Magyarország új köztársasági elnöké vel Népszava, 2005. augusztus 19. "Az emberi méltósághoz való jogot soha lehet korlátozni" "Olyan elnök szeretnék lenni, aki nem fogja be a fülét, a szemét, aki észreveszi a történéseket, de fölöslegesen nem beszél." - Sólyom László fogalmazott így az al ábbi interjúban. Az új köztársasági elnök feltett szándéka, hogy ritkán nyilvánul meg a nyilv ánosság előtt, ám figyeli az eseményeket, tájékozódik. Bár szakkérdésekbe nem szól bele, de azért ismerni szeretné az ország valóságos helyzetét. Sólyom László vallja, lehet más a politika. Ezt az elvet gyakorolni is fogja: megőrzi szókimondását, nem beszé l mellé, a lényegre törekedve kívánja üzeneteit a nyilvánosság előtt kommunikálni. Először most, augusztus 20án. Hiszi, hogy az általa képviselt stílus hatni fog a közéletre, s mintául szolgál a politikai elit számára is. - Többször kijelentette, keveset beszélő köztársasági elnök lesz, s hogy az első nyilvános beszédét augusztus 20án tartja. Valami nagy bejelentésre készül, vagy az emelkedett mondanivalóhoz nem alkalmasak a normál hétköznapok? - A hivatal átvételekor néhány hangsúlyt már megjelöltem, í gy tudható, mi a fontos számomra. Ám most lenne az első alkalom, amikor bővebben kifejthetem, mit tartok az ország számára legfontosabbnak. Augusztus 20a éppen mert ünnep, lényeges üzenetek megfogalmazására alkalmas.
