Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-17
5 elképesztőbb magyarázattal szolgált: a hiteleket újabb verziója szerint a Národna Obroda napilap és a Markíza részvényeinek hozamából törlesztette. Rettentően sánt ított ez a magyarázkodása is, hiszen az egyre alacsonyabb példányszámban megjelenő napilap évek óta többmilliós adósságot görgetett maga előtt, az idén tavasszal pedig végképp csődbe jutott. A Markízáról pedig azt állította, hogy öt éve, vagyis amikor poli tikai pályára lépett és pártot alapított, eladta a részvényeit. Ha hallgattál volna! - juthatott a miniszter eszébe a bölcs mondás, mert néhány soros nyilatkozatban közölte, hogy többet nem nyilatkozik, minden pénzt törvényesen visszaszolgáltatott, punktum . Mire az egyik újságíró arra kérte, mutasson már legalább egyetlen átutalási meghagyást vagy bankszámlakivonatot, mert talán csak nem műanyag szatyorban hozta és vitte vissza a pénzt. Erre a miniszter falfehéren hebegte, hogy akár így is megtehette. Hit eles magyarázat híján ismert tényekből építenek lehetséges mozaikot a lapok. Azt valószínűsítik, hogy Pavol Rusko már 2001ben jelentős adósságokba keveredett, amikor milliókat fordított saját pártjának, az ANOnak a megalakítására, majd nagystílű választá si kampányára, amelynek sikerében éppen a Markíza tévé játszott kulcsszerepet. Híradóiban csaknem naponta számolt be az új politikai tömörülés valamelyik rendezvényéről, bő teret szentelve a pártelnök - aki természetesen Pavol Rusko lett - ígéreteinek. A m agát liberálisnak kikiáltó, valójában kezdettől fogva inkább zsákmánypártként viselkedő ANO 2002ben tagja lett a Mikulás Dzurinda vezette kormánykoalíciónak. Rusko pedig csakhamar keveselte a pártelnöki posztot, ezért mondvacsinált ürügyekkel menesztette pártbeli társát a gazdasági tárca vezetői posztjáról, és ő ült a helyébe. Egyes lapok olyan információkat is lebegtetnek, hogy az újdonsült miniszter esetleg nem is készpénzben, hanem különböző állami megrendelésekkel törlesztett. A pozsonyi Pravda elemzőj e szerint a pártelnökminiszter zavaros magyarázataival saját magának fonta meg a politikai akasztófakötelet, sőt a hurkot is ő szorította össze saját nyaka körül. Rusko abban reménykedik, hogy koalíciós partnerei mégsem rúgják ki alóla a széket, hiszen a Magyar Koalíció Pártján kívül ők is sárosak. Mikulás Dzurinda Szlovák Kereszténydemokrata Uniója (SDKÚ) máig nem hozta nyilvánosságra, milyen cég vagy melyik nagyvállalkozó vállalta át a párt tavalyi huszonkétmilliós adósságát? Miként lehetséges, hogy ol yanokat tüntettek fel a párt szponzoraiként, akik állítják: egyetlen fillért sem küldtek Dzurindáéknak. Az ellenzéki Vladimír Meciarnak is van mit titkolnia. A derűlátóbb szlovákiai szavazók, abban bíznak, hogy a polgárok a 2006os választásokon nyújtják be a számlát. Akkor - akárcsak 1998ban Vladimír Meciart - leválthatják a jelenlegi kormánykoalíciót, amely hovatovább ugyanolyan gátlástalanul dáridózik, mint nemrég a háromszoros exkormányfő és akkori politikai holdudvara. vi ssza Romániai romaintegráció - kérdőjelekkel Jelentős az írástudatlanság, de külön kontingenst kaptak a felsőoktatásban a kisebbségi fiatalok Népszabadság • Tibori Szabó Zoltán • 2005. augusztus 17. Rosszindulatú állítás, hogy Románia semmit n em tett a romák integrálásáért. A romániai szakemberek stratégiákat dolgoztak ki és európai anyagi támogatással egész sor program indult. A 2002. évi népszámlálás alkalmával 535 140 személy vallotta magát roma, illetve cigány nemzetiségűnek, ami a 21,68 milliós romániai lakosság 2,5 százaléka. Cigány anyanyelvűnek viszont mindössze 237 570 lakos mondotta magát az összeíráskor. Jogos a feltételezés, sokan nem vallották be tényleges nemzetiségüket és anyanyelvüket. A szakemberek szerint a romák száma jóval nagyobb. Egyes becslések szerint a közösség lélekszáma három, mások szerint viszont akár ötmillió is lehet. A felnőtt romániai romák mintegy 72 százaléka tud írniolvasni. A teljes roma lakosság átlagára vonatkozó becslések azonban azt mutatják, hogy cs upán a közösség 35 százaléka képes írniolvasni. Az utóbbi években a roma gyermekek számára az ország csaknem valamennyi megyéjében speciális iskoláztatási programok indultak. A roma diákoknak a felvételiken is külön helyeket tartanak fent, s ennek köszönh etően már sokan érettségiztek is. Mivel az egyetemeken is bevezették a külön helyeket, az érettségizettek egy része felsőbb végzettségre is szert tehet. A kolozsvári BabesBolyai Tudományegyetemen, de az ország más egyetemein is évről évre meghirdetik a kü lön roma helyeket.
