Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-08
13 Az első legitim választások után az RMDSZ képviselte az erdélyi magyarságot, attól kezdve szünetelt a Nemzetközi Erdély Bizottság. De most, amikor az erd élyiek nagy része, főleg a székelyek elégedetlenek az RMDSZ nemzetközi fórumok előtti képviseletével, ismét segítségükre vagyunk. – A határon túl élő magyar közösségek küzdenek az autonómiáért. Tavaly a szovátai autonómia konferenciára levelet küldött, m elyben támogatásáról biztosította Tőkés Lászlót, és Csapó Józsefet, az Erdélyi Magyar- és a Székely Nemzeti Tanács két elnökét. Az autonómia kivívása Európa keleti térfelén mintha komoly nehézségekbe ütközne. Vajon miért? – Elmulasztottuk azt a történelm i pillanatot, mely 1990ben adódott. A Ceausescukorszak alatti szenvedés, illetve a marosvásárhelyi események után nagy rokonszenv alakult ki a magyarok iránt. Európa eufórikus hangulatban volt, a németeknek sikerült az önrendelkezés, s ettől a pillanattó l kezdve az önrendelkezési követelés már nem volt tabu téma, az eddigi határok sértetlenségének elve nem volt érvényes. Ezt kihasználták a litvánok, lettek, észtek, szlovének, horvátok, bosnyákok és kihasználják a koszovoalbánok. A magyarok nem. A magyarok bénultan várnak a nagy csodára, ami nincs. Nemrégiben az Európai Parlament által a Vajdaságba delegált Adhoc – bizottság jelentésében a következő, jellemző megjegyzést tette a vajdasági magyarokról: „Koszovóhoz képest csak szerény követeléseik voltak…” Hasonlóképpen Erdélyben még szerényebb a magyarság – mind a mai napig! E szerénységnek nagy ára van! Egyrészt most bel- és külpolitikai okokból egyaránt sokkal nehezebb a helyzet, másrészt többszáz ember hagyta el a hazáját, mert nem látnak jövőbeni perspe ktívát. A szerénység nemzetiségi ügyekben rossz tanácsadó. Eredményt ugyanis csak úgy lehet elérni, ha nem minimális, hanem maximális követelésekkel állunk elő. A kompromisszumnak nem az elején, hanem a végén kell lennie. – Az Erdélyi Szövetség január vé gi közgyűlésén több civil szervezet - Bocskai Szövetség, Erdélyi Körök Országos Szövetsége, Erdélyi Magyarok Egyesülete - kijelentették: semmisnek tekintik a trianoni békeszerződést. Mi erről a véleménye? – Köszönöm, ez fontos kérdés, mert arra céloz, ho gy véglegesen akceptálni kelle a trianoni határokat és ezzel a magyar nemzet egyharmad részének megalázását és elnyomását. 85 éve a helyzet nem változott, nem kapták meg a megígért autonóm jogokat sem Erdélyben, sem Kárpátalján, sem Felvidéken, sem Délvid éken – és Várvidéken – Ausztriában – már nem is lehet magyar nemzetről beszélni, mert teljesen asszimilálódtak. Az utóbbi 15 év politikája csődöt mondott. Ha nem akarjuk, hogy tovább romoljon a helyzet, hogy tovább csökkenjen a magyarok száma, más válaszok at kell adni a szomszédos országokban folyó elnyomó- és asszimilációs politikára. Az osztrák példa jól mutatja: egy demokratikus rendszerben még nagyobb sebességgel folyik az asszimiláció, ha e folyamatnak nem vet gátat egy erős nemzetiségi politika az any aország támogatásával. A magyarokkal szemben a horvát és szlovén népcsoport Ausztriában minden jogot megkapott, bár ezek nem az anyaországtól elcsatolt nemzetrészek, mint a magyarok esetében, hanem a történelem folyamán mindig kisebbségben éltek, tehát m ás jogi kategóriába esnek. A volt Jugoszlávia kormánya mindig a legkeményebben töltötte be védőhatalmi feladatát, melyet Jugoszlávia szétesése után folytat a szlovén kormány – de a horvát kormány nem. Ezért, de azért is, mert a szlovén népcsoport képviselő i sokkal aktívabb és keményebb politikát folytatnak, a szlovének kapták és kapják meg a legtöbb jogot Ausztriában. A déltiroli példa is jól mutatja: csak határozott politikával érhető el jó eredmény. Érdemes lenne tanulmányozni, milyen faktorok voltak mé rvadók a déltiroli szabadságharcban. Ők kezdetben nem autonómiát kértek, hanem csatlakozást Ausztriához. Autonómiát csak később a tárgyalások folyamán kértek, s ekkor a Déltiroli Néppártban csak minimális többséggel szavaztak az autonómiára. A híres nemzet közi jogász Felix Ermacora, aki mint az osztrák külügyminiszter tanácsadója minden tárgyaláson jelen volt, számos személyes beszélgetésünk alkalmával mondta nekem, hogy a revíziót is el tudták volna érni, ha akarták volna. Mindenesetre a Déltiroli Néppárt ugyanúgy, mint az Unió Déltirolért, hangsúlyozza a mai napig, hogy a határrevízióról nem mondtak le, hanem kifejezetten fenntartják az önrendelkezési jog gyakorlását. – Az önrendelkezési jog a trianoni Magyarországra is érvényes, hisz az ország feladarab olás példa nélküli Európában, talán a világon is…?
