Reggeli Sajtófigyelő, 2005. augusztus - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-08-08
12 elvárása az új magyar köztársasági elnökkel szemben, hogy olyan egyesítő erő lesz, aki kivezeti a magyarságot a sokszoros megosztottságból. Erre mind Magyarországnak, mind Erdélynek n agy szüksége van - fogalmazott Tőkés László. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kihangsúlyozta: a nemzeti összefogást és a cselekvő részvételt szeretnék látni ebben a főméltóságban. Sólyom László életútja biztatás erre, ezért tisztelettel várják, ho gy minél hamarabb Erdélybe látogasson jobban megismerve az erdélyi magyarságot tenni tudjon ezekért a célokért - nyilatkozta a Krónikának a Takács Csaba. vissza • Oláh Gál Elvira, Kárpátmedencei Krónika Eva Maria Bark i: semmisnek tekinthető a trianoni békeszerződés [ 20050805 - 17:00:35 ] Eva Maria Barkit a rendszerváltozás óta ismerjük. Bécsben élő ügyvédnő, emberjogi harcos, aki büszke magyarságára. Küzd a kisebbségben élő népek önrendelkezési jogaiért. Kiemelt en harcol az elcsatolt területeken élő magyarok emberi méltóságáért. A trianoni békediktátumot - jogi alapokra hivatkozva - semmisnek tartja. A Nemzetközi Erdély Bizottság elnökasszonyával Frigyesy Ágnes készített interjút. - Az Erdélyi Szövetség év elej én tiszteletbeli elnöknek választotta Önt. Mit tart a legfontosabb feladatának? - A tiszteletbeli elnöknek nincs hatásköre, nincs képviseleti joga. Tiszteletbeli elnökké választásommal az Erdélyi Szövetség azt akarta jelezni, hogy egyetértenek a célkitűz éseimmel. Természetesen minden szükséges támogatást megadok. Az Erdélyi Szövetség egyébként az általam vezetett bécsi székhelyű Nemzetközi Erdély Bizottság tagja, tehát a szoros együttműködésnek adottak a feltételei. - A bécsi székhelyű Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke. Mikor és mi célból alakult a Bizottság? - A Nemzetközi Erdély Bizottság 1987ben alakult, még a Ceausescu időben, amikor az erdélyi magyarság drámai helyzete miatt központosított cselekvésre volt szükség. Ekkor sok szervezet csatlakozo tt a munkámhoz. A Nemzetközi Erdélyi Bizottság tudniillik csúcsszervezet, a tagok nem személyek, hanem a világszerte működő erdélyi ügyekkel foglalkozó egyesületek. - Milyen eredményeket értek el eddig? - A szervezet fő tevékenysége az 19871990 között i időszakra esik, amikor az erdélyi magyarok nem tudták képviseltetni magukat. Abban az időben nagyon aktívak voltunk és nagy sikerrel szerepeltünk. Rendszeres információkkal láttuk el a médiákat, de az államkancelláriákat és a nemzetközi fórumokat is. Szá mtalan nemzetközi konferencián vettünk részt, képviseltük az erdélyi magyarságot a nemzetközi fórumokon, sőt az amerikai kongresszusban is. Beadványokat írtunk. Például elindítottuk 1988ban az úgynevezett 1503 eljárást az ENSZ Albizottság a Diszkrimináció Megakadályazására és a Kisebbségek Védelmére előtt, amely végeredményben 1989 márciusában a Emberi Jogi Bizottságnál Románia elítéléshez és megfigyelés céljából egy különleges megbízott kinevezéséhez vezetett. 1989ben tagként felvettek bennünket a FUEV ( Európai Népcsoportok Föderatív Uniójába), amely akkor még nagyobb jelentőségű volt, mint ma. Előnyös volt az a tény, hogy három éve Bécsben székelt az EBÉÉ, ezért könnyebb volt a kapcsolattartás. Warren Zimmermann nagykövet úr, az amerikai delegáció veze tője és az amerikai elnök emberjogi tanácsadója ráadásul egy emelettel az irodám felett lakott. Naponta ment el az ajtóm előtt, mivel a lift csak az irodám szintjéig közlekedik. Nagy bizalmat élveztünk mindenfelől, mert az akkor uralkodó sok dezinformáci ó ellenére mi mindig tárgyilagos és hiteles információt adtunk. Sok elismerést kaptunk, sok külügyminiszter személyesen biztatott bennünket. A dán külügyminiszter például futárral előre küldte nekem a felszólalását. Kétségtelenül nagy segítséget jelentett az osztrák külügyminisztérium támogatása, föleg Alois Mock külügyminiszternek tartozom mély hálával.
