Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-05
13 Hurrá! Ha ennyire egy hullámhos szon vannak, abból csak jó születhet. És ideje is, hogy egy nyelvet próbáljanak beszélni, mert az utóbbi hetekben kormány és ellenzéke mintha két különböző országban élne és két teljesen eltérő országról beszélne. Összhangban egyébként azzal, amit ellenzék be szorulva a Fidesz szinte azonnal követett. A nagyobbik ellenzéki párt szerint a kormány mindent elrontott, amit csak tudott. A külföldi hiteleket - az ő olvasatukban - elkótyavetyélték, de legalábbis el kell majd számolniuk velük a - reménybeli - kormá nyváltás után. Ők gazdasági vészhelyzetet érzékelnek - ezt elmondták többször is, különböző fórumokon , de pénzügyi válságról is beszélnek. A minősítések szinte már megszokottá váltak. Szivesen nevezik kontárnak a kormányt, de - egyébként Orbán Viktor - m ár rablónak is minősítette a hatalmon lévőket. Szavak, szavak, szavak. Az értelmük az, hogy az emberekbe belesulykolják, ami most van, az mind rossz. Akármi is van. Hogy tudják - ha nem is érzik , hogy a helyzet katasztrofális és tragikus. Konkrét ténye ket ezekhez a minősítésekhez nem párosítanak. Mintha azt érzékeltetnék, amit ők mondanak, az úgy van, amit meg az ellenkező oldalon állítanak, az csupa hazugság. Persze így is lehet. Csakhogy az emberek elsősorban aszerint ítélnek, hogy miképpen alakul a saját életük. És e szempontból a helyzet egyáltalán nem annyira kétségbeejtő, mint amennyire a fideszesek szeretnék elhitetni. Meglehet, Orbán Viktor saját közönségét meg tudja győzni saját igazáról, de az ország lakossága nem csak ezekből az emberekből ál l. Hanem gondolkodó, önérzetes, sok mindenre figyelő állampolgárokból, akik elsősorban a tényeknek hisznek. És nem csak a szavaknak. Jól emlékezhetünk még, az előző ciklusban a volt miniszterelnök gyakran beszélt arról, hogy a magyarok túlzottan pesszimi sták. Joggal sajnálkozott is emiatt. És Orbán Viktor programjának része volt, hogy felemelje az ország lakóinak fejét, hogy ne lássanak mindent túlságosan sötéten. Mióta a Fidesz kikerült a hatalomból, a jelek szerint már nem fontos optimistává tenni a mag yarokat. Sőt, ha túlzottan bizakodónak látszanának, akkor jobb mielőbb letörni őket. Vegyék észre, hogy optimista csak akkor lehet az állampolgár, ha a Fidesz van hatalmon. Ellenkező esetben pedig - vagyis a jelenlegi négy évben - csak keseregjenek kedvükr e és ehhez a - most éppen - ellenzéki párt minden segítséget meg is ad nekik. És akkor Gyurcsány, meg az egész kormány megfeszülhet. Mondhatják, hogy 2001 óta soha nem látott mértékben növekedtek a bérek és azért a pénzért többet is lehet venni, mint az előző ciklusban. Még a béreknél is gyorsabban növekedtek a nyugdíjak, miközben csökkentek az adóterhek. Az utóbbi negyezszázadban soha nem volt olyan alacsony a forint romlásának üteme, mint az idén. A korábbinál nagyobb ütemben épülnek lakások és autópály ák. És még lehetne sorolni azokat a tényeket, amelyeket a miniszterelnök említett tegnapi parlamenti beszédében, de fölösleges. Az embereknek - a mindenkori választópolgároknak - el kell dönteniük, hogy a tényeknek hisznek vagy a propagandának. S természet esen azt is, hogy propagandának tartjáke, amit a kormány mond, vagy tényszerűnek. Mert persze már minden a jövő évi választás körül forog. Hivatalos nyitány nélkül is tart a kampány és mindkét oldal belead apaitanyait. A rendszerváltás óta még egyetlen kormány sem akadt, amely meghosszabbíthatta működését egy újabb választás után. De még olyan sem volt egy se, amely ne próbált volna az utolsó évben kampányköltségvetéssel és más manőverekkel kedvében járnia saját választóinak. Mellesleg ezek a próbálkoz ások mindannyiszor hiábavalónak bizonyultak. Gyurcsányék most új módszerekkel kísérleteznek. Ezt jelzi a száz lépés programjának hosszan elhúzódó javaslatcsomagja éppúgy, mint az, hogy őszintén - tények és adatok kíséretében - igyekeznek megvilágítani az ország valós helyzetét. 2006 tavaszán az is újdonság lesz, hogy a két nagy párt szinte egykorú miniszterelnökjelölttel indul. A korábbi választásokon mindig volt egy olyan idősebb politikus is, aki esélyesnek látszott. Gyurcsány és Orbán vetélkedése vis zont új helyzetet teremt. A két ember ugyanakkor volt fiatal - a Kádárrendszerben , de politikusi működése már a rendszerváltás utánra esik. És a nagyszámú idősebb választónak is a két fiatal - és persze pártjuk - között kell választania. Ezért is lehe t nagyon érdekes az a vita, amelyet Gyurcsány javasolt és amelyre Orbán is kész. Már most képet alkothat mindenki a felkészültségükről és az álláspontjukról. S ha ugyanazt mondják is majd, csak másképp, lesz idő eldönteni, kinek higgyenek. vissza
