Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-29
5 A lap úgy tudja, hogy a szlovákiai magyar pártot azonban egy másik, a határon túli magyarokat ér intő csütörtöki eseményre, a Szülőföld Alapról folyó tanácskozásra meghívták, ahová Duray Miklós, az MKP ügyvezető alelnöke el is utazott. Az MKP hosszú ideje szorgalmazza a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) összehívását, mert a határon túli magyaroka t érintő fontos kérdések megvitatására ezt a fórumot tartja alkalmasnak. "Csak hitegetnek minket, ám beigazolódni látszik az aggodalmam: nem fogják összehívni" - így Bárdos Gyula, az MKP parlamenti frakciójának vezetője, aki hasonlóan Bugárhoz, csak a sajt óból értesült arról, hogy Budapesten konferencián vitatják meg a külhoniaknak tervezett különleges státussal kapcsolatos kérdéseket. Az Új Szó megkérdezte Avarkeszi Dezsőt, a magyar kormány illetékes kormánybiztosát, vajon miért nem kérik ki a Máért vé leményét. Avarkeszi elmondta: neki személy szerint nincs jogosultsága a fórum összehívására, legfeljebb csak szakértői megbeszélésre invitálhatja a határon túli magyar szervezetek képviselőit. Erre pedig a héten felvetett különleges státus kapcsán azért ne m került sor, mert - Avarkeszi szerint - még korai lett volna. A magyar kormánybiztos, aki a napokban arról nyilatkozott, hogy a budapesti kormány a határon túliak számára keresi egyfajta, a Magyarországon élő magyar állampolgárokétól eltérő, valamilye n különleges állampolgári státus megadásának lehetőségét, az Új Szóban leszögezte: "A teljes jogú állampolgárságot továbbra is a letelepedéshez kötjük. De keressük azt a formát, amelyet meg lehet adni a határon túliaknak úgy, hogy nem kell elhagyniuk a szü lőföldjüket." Jelezte: ez ügyben egyeztetni fog a határon túli magyarok képviselőivel. "Olyan megoldást kell választanunk, amely Európában is elfogadott, és ha majd meglesznek a megoldási módozatok, kikérjük a külhoniak véleményét, hogy melyik elfogadh ató a számukra" - mondta az Új Szónak Avarkeszi Dezső. vissza Mádl Ferenc: a legnagyobb siker az EUcsatlakozás volt Budapest, 2005. július 28., csütörtök (MTI) - Magyarország európai uniós csatlakozását tartja a legna gyobb sikerének Mádl Ferenc távozó köztársasági elnök, aki csütörtökön a Magyar Rádiónak adott interjúban tekintett vissza ötéves államfői tevékenységére. "Célom volt, hogy politikai, gazdasági értelemben közelebb kerüljünk az európai családhoz" - hang súlyozta a búcsúzó köztársasági elnök az Esti Krónika Háttér című műsorának vendégeként. Elmondta, az EUintegráció előmozdítását elsődleges céljának tekintette, ezért külföldi útjai elsősorban európai országokba vezettek. Az elmúlt öt év legfontosabb feladatának az európai integrációt, a támogatások megszerzést nevezte Mádl Ferenc. "Amikor indokolt volt, beszéltem. Hiányérzetem nincs. Úgy vélem, egy köztársasági elnök ne beszélje agyon magát" - válaszolta a köztársasági elnök arra a riporteri felv etésre, mely szerint megfogalmazódott vele szemben olyan kritika, hogy "akkor sem szólalt meg, amikor lehetett, kellett volna". Emlékeztetett azonban arra is, hogy számos nemzetközi fórumon szólalt meg az ország érdekében. A december 5i népszavazássa l kapcsolatban úgy fogalmazott: a határon túli magyarsághoz való tartozás történeti, kulturális, gazdasági, politikai, nemzetpolitikai értelemben meghatározó a legújabb magyar történelemben. A népszavazás tétje az volt, hogy bizonyos jogi feltételek m ellett egy "virtuális" nemzeti egységet hozzunk létre, hogy magyarságában megerősítsük a nemzetet, erősítsük önbecsülését - hangsúlyozta Mádl Ferenc. Megjegyezte azonban, hogy "ebben az utolsó pillanatban megingott az egység a belpolitikában". Min t mondta, a kialakult vita először pártpolitikai ügynek tűnt, s ebben nem kívánt állást foglalni. Ám kiderült, itt egészen másról, erkölcsi, értékrendi kérdésekről, az emberi méltóság helyreállításáról van szó. Ekkor - tette hozzá - szakemberekkel történt konzultációk után kilépett a nyilvánosság elé, és a Magyar Állandó Értekezleten is megszólalt. "Szomorú módon az utolsó pillanatban a közjogi erők között egyedül maradtam" - tette hozzá. A köztársasági elnök úgy vélekedett, bár december 5én meghiúsult az egység megteremtése, ez az "összerendeződés" be fog következni, a kettős állampolgárság meg fog valósulni. Hangsúlyozta: az emberi méltóság része, hogy milyen identitású valaki. Nemzetközi tapasztalatokra utalva úgy vélekedett, alaptalan volt az a kkori kormányerők riogatása, hogy a kettős állampolgárság megadása földcsuszamlásszerű mozgással jár majd. "Ez irracionális kijelentés volt" - mondta. Némi mozgást persze eredményez egy ilyen lépés - tette hozzá. Az augusztus 5én leköszönő köztársasá gi elnök a következő egy hét feladatairól elmondta: találkozik Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, a kormánytagokkal, az országos rendőrkapitánnyal, a hadsereg vezetőivel. Emellett megbeszélést folytat Sólyom Lászlóval, a leendő köztársasági elnökkel, akiv el a folyamatban lévő politikai ügyekről tárgyal majd. A kegyelmi kérvényekkel kapcsolatban kijelentette: ezek már kívül esnek hatásköréből.
