Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-04
8 eredményénél fontosabb az ország érdeke szemp ontjából, hogy a választási folyamat megfeleljen azoknak a követelményeknek, amelyekhez a Nyugat Albánia európai uniós és NATOfelvételét kötötte. Szavai szerint a választás szabad és átlátható, szabálytalanságoktól mentes lebonyolítása esélyt nyújthat ar ra, hogy Albánia pótolja a sorozatos politikai válságok miatt elvesztegetett időt. "Az országnak nincs több vesztegetni való ideje. Mindent meg kell tennie, hogy gyorsan és méltósággal léphessen be a nagy európai családba" - mondta egy korábbi nyilatkozatá ban. A parlamenti választások lebonyolítása próbaköve lesz az albán demokrácia érettségének - mondta vasárnap Lutz Saltzmann, az EU tiranai nagykövete. José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke figyelmeztette a napokban Fatos Nano albán kormá nyfőt, hogy hátráltathatja az EU és Albánia társulási és stabilizációs egyezményének aláírását, ha a választások nem felelnek meg a nemzetközileg elfogadott normáknak. vissza • MTIinformáció Viták kísérték Kalinyingrád fen nállásának 750. évfordulóját A három politikus találkozójának az adott apropót, hogy e hét végén ünneplik a hét évszázadon át Königsbergként ismert Kalinyingrád alapításának 750. évfordulóját Megdöbbentette a nemzetközi közvéleményt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Lengyelország és a balti államok képviselőit nem, Franciaország és Németország vezetőit viszont meghívta Kalinyingrád fennállása 750. évfordulójának ünnepségeire. A találkozó a német ellenzéknek is újabb lehetőséget adott, hogy kritizálj ák Schröder kancellárt. A balti köztársaságok és Lengyelország közé ékelt orosz enklávé sorsa, történelme és a tegnap tartott pompás ünnepség körüli nemzetközi perpatvar – legalábbis a német sajtó és főként Gerhard Schröder ellenzéke szerint – éppen el ég indokot szolgáltatott volna arra, hogy a kancellár lemondja a meghívást személyes barátjánál, Vlagyimir Putyinnál. Ezt azonban nem tette meg, úgyhogy kettejükön kívül a nagyvilágból még a "harmadik jó barát", Jacques Chirac francia államfő ünnepelt Kali nyingrádban. A világsajtó megfejteni sem tudja annak titkát, hogy miért éppen Chirac a másik díszvendég, hiszen – noha Napóleonnak volt ugyan egy kisebb kiruccanása a szóban forgó térségbe – a franciáknak körülbelül annyi közük van Kalinyingrádhoz, mint pé ldául a magyaroknak. Nem kaptak viszont meghívást az ünnepségre olyan országok vezetői, amelyeknek tényleg szerepük volt a régió történetében. Közéjük tartozik Lengyelország, melynek akár "történelmi" igényei is lehetnének "KeletPoroszországra", de Putyi n bojkottálta a balti köztársaságokat is, amelyek népei alaposan befolyásolták a régió kultúráját. Orosz sajtóértesülések szerint a Kreml azért döntött a szomszédos országok vezetőinek mellőzése mellett, mert a jubileumot "elsősorban az orosz nép ünnepének tartja, és arra olyan barátokat hívtak meg, akikkel egy nyelven beszélnek". A németországi ellenzék szerint azonban Schrödernek szolidaritást kellett volna vállalnia a balti államokkal, amelyek ugyanúgy "szovjet megszállás" alá kerültek, mint Kalinyingrád . A három politikus találkozójának az adott apropót, hogy e hét végén ünneplik a hét évszázadon át Königsbergként ismert Kalinyingrád alapításának 750. évfordulóját. A várost 1255ben alapította meg a német lovagrend, és KeletPoroszország központja volt, míg az 1945ös potsdami konferencia döntése a Szovjetunióhoz csatolta, majd 1946 júniusában az akkor elhunyt szovjet államfő, Mihail Kalinyin tiszteletére átnevezték Kalinyingrádnak. A város lakóinak túlnyomó többsége egészen 1945ig porosz volt. Noha Né metországban senki sem vitatja, hogy a náci időkben német gazemberek kezére került az irányítás, de ami azután következett, az a szemtanúk beszámolói szerint ugyanolyan pokol volt, mint a náci uralom. Sőt a bevonuló szovjet katonák – s ezt a köztük még élő k sem cáfolják – sehol annyi szenvedést nem okoztak a polgári lakosságnak, mint Königsbergben. A holokausztot túlélő zsidók is beszámoltak róla, hogy a szovjetek tízezrével erőszakolták meg a nőket, raboltak, gyilkoltak. A százötvenezer német lakosból néhá ny tízezer maradt csupán életben, őket: tizenötezer embert, asszonyokat, gyerekeket, 1948ig deportálták Németországba. A tegnapi ünnepségeken a három politikus nem is Kalinyingrádban, hanem az attól 38 kilométerre, található Szvetlogorszkban találkozott – emlékeztetett az MTI. Megbeszélésükön Oroszország és az EU kapcsolatáról, az ENSZ BT átalakításáról, a G8ak küszöbön álló csúcstalálkozójának előkészítéséről és nemzetközi problémákról egyeztettek. Abban mind Moszkva, mind Párizs egyetértett, hogy Néme tország helyet érdemel az ENSZ BTben, és mindhárom ország támogatásáról biztosította az Afrika megsegítését célzó pénzügyi javaslatot. vissza • Kertész Éva, Berlin
