Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-25
15 magyarság nagy többsége ugyanazon gazdasági és politikai keretek közé kerül, hasonló jogokkal és kötelezettségekkel. Törzsök szerint eddig hiteltérdemlő felmérés nem készült az erdélyi magyarság hazai politikai szimpát iájáról. Az, ahogy a Fidesz vezetője szinte menetrendszerűen változtatja álláspontját, hiteltelenné teheti a pártot a külhoniak szemében is. Ráadásul a kettős állampolgárság kollektív megadásával az anyország árt a határon túliaknak, hiszen ez a jogi kötel ék hátrányos lehet, amikor fontos politikai vagy közigazgatási pozícióra pályáznak az adott országban, s ilymódon megfosztják sajárt közösségüket fontos pozíciók betöltésétől. Markó újra a helyszínen Az idei tusnádfürdői szabadegyetem igazi szenzációval szolgált: három éves kihagyás után újra megjelent a Fidesz és a romániai magyar ellenzék presztízsrendezvényén Markó Béla RMDSZ elnök, és úgy tűnik, hogy a mármár feloldhatatlannak látszó FideszRMDSZ ellentét is a múlté lett. Mi késztette Orbán Viktort a rra, hogy békejobbot nyújtson Markónak, illetve miért közeledik az RMDSZ elnöke ahhoz a politikushoz, aki az elmúlt években a legtöbb fejfájást okozta a romániai magyar érdekvédelmi szervezet vezetőségének? Az RMDSZ és a Markó indítékai valamennyire érthet őek, az Orbáné kevésbé. Az RMDSZ - Fidesz viszony soha nem volt felhőtlen, de az Orbánkormány regnálása alatt, majd főképpen annak bukása után látványosan megromlott. Orbánék nyíltan támogatták és szervezték az erdélyi magyar alternatív szervezetek alaku lását, RMDSZ ellenes tevékenységét. Orbán személyesen vett részt a Magyar Polgári Szövetség elnöke, Szász Jenő kampányában a tavalyi helyhatósági választások alkalmával és ugyancsak Orbán volt az egyetlen magyarországi parlamenti pártelnök, aki a novemberi parlamenti választások alkalmával nem adott ki közleményt, amelyben a választásokon való részvételre és az egységes szavazásra buzdította volna az erdélyi magyar választókat. Németh Zsolt megtette ugyan, de ekkor már Kövér László számított a határon túli ügyek Fideszes felelősének. A parlamenti választásokon a hathatós Fidesz támogatás ellenére csúfos vereséget szenvedett a magát polgárinak nevező oldal, majd önmegsemmisítő belső hatalmi harcokba kezdett, miközben az RMDSZ berendezkedett a hatalom csúcsain . Kövér erdélyi sikertelenségét tetőzte az a zentai nyilatkozat, amelyben Orbánnak és korábbi önmagának ellentmondva semmilyen hasznot nem hozó kezdeményezésnek nevezte a december 5i referendumot. Talán ennek is köszönhetően a rendezvény programjában mé g szereplő Kövér már nem vett részt a szabadegyetemen, Németh Zsolt viszont újra a Fidesz határon túli felelőseként tűnhetett fel. Az idei esemény fontosságát és szimbolikus üzenetét fokozta az is, hogy a Tusnádon 1998 óta következetesen a nemzet miniszter elnökeként kezelt Orbán ezúttal nemcsak a zárónapon jelent meg, hanem már pénteken Markó Béla társaságában, s holott az ellenzék vezéralakjai, Tőkés László és Szász Jenő jelen voltak a szabadegyetemen, mindenki számára nyilvánvalóvá tette, hogy ezúttal Mar kó kegyeit keresi. Orbán hosszú idő után dicsérte meg az RMDSZ politikáját. Tusnádon komoly eredménynek nevezte a kulturális autonómia irányába tett lépéseket, majd hangsúlyozta a gazdasági fejlesztési régiók újrafelosztásának szükségességét. Ezzel gyako rlatilag "jóváhagyását adta" a kis lépések mindeddig hevesen bírált RMDSZ politikájára, egyáltalán nem sürgetve a nemrégen még oly fontosnak tartott, az erdélyi alternatív szervezetek zászlajára tűzött székelyföldi területi autonómiát. A nemzet miniszter elnöke ezzel a nyilvánosság előtt üzente meg Szász Jenőnek és csapatának, hogy a Fidesz erdélyi politikájában átrendeződnek a prioritások - személyes szimpátia ide vagy oda, a győzelemre készülő Orbán és pártja (egyelőre) nem támogat veszteseket, a vészese n közelgő magyarországi választási kampányban nem fog az erdélyi egységbontás vádjával bíbelődni. Markó és az RMDSZ váratlan felértékelődését az Orbáni értékrendben a magyarországi választások közeledte még nem magyarázza. Valószínűleg hozzájárulhatott v alamilyen színtű néppárti nyomás és az utóbbi időben elhangzott, a Gyurcsánykormány határon túli politikáját bíráló Markó nyilatkozatok. Ne feledjük: az EPP elsőszámú romániai partnere és legrégebbi tagpártja az RMDSZ. A szövetség az ősztől megfigyelőket küld az európai parlamentbe, akik számára kötelezővé tette a néppárti frakcióhoz való csatlakozást. Bár több ideológiai platformból áll össze, az RMDSZ vezetés azért döntött kizárólagosan a néppárti frakció mellett, mert itt tapasztalható a legnagyobb elle nállás Románia EUintegrációjával szemben; tehát itt van szükség leginkább a romániai magyar politikusok
