Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-25
16 lobbyjára. Az EPP pedig joggal várja el, hogy tagpártjai között ne legyen nyilvános feszültség, és úgy tűnik, hogy ez a szabály a magyar alelnök pártjá ra is kötelező érvényű. A december 5i népszavazás látszólag azonos oldalra terelte a Fideszt és a határon túli magyar pártokat, megrontva az RMDSZ és az MSZPSZDSZ koalíció viszonyát. A választási kampányban lévő RMDSZ parlamenti bejutását komolyan veszé lyeztette az erdélyi magyarság számbeli fogyása, illetve a Fidesz által létrehozott ellenfelek színrelépése, a kettős állampolgársággal való szembehelyezkedés a biztos vesztét jelentette volna. A budapesti koalíciós pártok állásfoglalása, a nem melletti ka mpány beindulása után az RMDSZnek nem volt más választása, mint az igen melletti kiállás. Paradox módon ez a teljesen szimbolikus ügy nagyobb mozgósító erővel bírt, mint bármilyen racionális, a parlamenti érdekképviselet és egységes fellépés melletti érv, talán legnagyobb mértékben ennek köszönhető, hogy az RMDSZ erején és az elvárásokon felül teljesített. Ezután viszont nehéz lett volna tekintély- és presztízsvesztesség nélkül kivonulni a zsákutcából, s hogy Markóék meg sem próbálták, ahhoz minden bizon nyal hozzájárult az, hogy a Gyurcsánykormány egyáltalán nem titkolta rosszallását és látványosan mellőzni kezdte az RMDSZt, egy kalap alá sorolva azokkal a határon túli magyar szervezetekkel, amelyek mindig a Fidesz nyilvános kiszolgálói voltak. A Fidess zel való kiegyezést azonban a Tariceanu kilátásba helyezett lemondása és az előrehozott választások réme tette halaszthatatlanná. Orbán és Markó budapesti találkozója akkor történt, amikor biztosnak tűnt a romániai előrehozott választás. Ekkor kötött fegyv erszünetet a két politikus, egyezett meg arról, hogy új alapokra helyezik pártjaik együttműködését. Sajtóértesülések szerint a Fidesz semlegességének fejében, néhány olyan, az RMDSZből kiszorult politikus visszafogadását kérte Orbán, akik az alternatív ma gyar szervezetek bukásával kiszorultak a politika fősodrásából. Markó és az RMDSZ ezzel az alkuval - ha a Fidesz is tiszteletben tartja - hosszú időre lesöpörte ellenfeleit az erdélyi magyar politika porondjáról, Orbán pedig - amint tusnádfürdői szavai i gazolták - megígérte a további be nem avatkozást. Bár a bukaresti kormányválság látszólag megoldódott, Markó túl jól ismeri Basescu államfőt ahhoz, hogy nyugodtan alhasson. Az elkövetkező két hónapban a román államfő minden bizonnyal megpróbálja még kieről tetni az előrehozott választásokat, hiszen ez lenne az utolsó esélye arra, hogy a következő parlamenti és elnökválasztás egybeessen Romániában, különben pártjának az elnök nélkül kellene megjelennie a választási küzdelemben. Ez pedig valami olyasmi helyzet et szülne, mintha a Fidesz Orbán nélkül kampányolna. Az OrbánMarkó "barátság" borítékolhatóan nem lesz hosszú életű. Túl mélyek az ellentétek, túl sok a felgyülemlett sérelem, ám pillanatnyilag az RMDSZ nem tudja felvenni a harcot a Fidesszel. Kapitulál t, mert más magyar, Erdélyben is befolyásos politikai erő nem állt mögötte, de Markó is tisztában van azzal, hogy a Fidesz esetleges választási győzelme esetén újra megpróbálja átrendezni az erdélyi magyar erőviszonyokat. Az első célpont pedig Markó Béla l esz. Félreértelmezte Orbán Viktor washingtoni nyilatkozatát a belgrádi Politika című napilap vasárnapi számában - közölte a Fidesz külügyi kabinetjének vezetője. Az újság a Nemzetközi Demokrata Unió washingtoni pártelnöki értekezletén elhangzott Orbánnyi latkozatot idézi, amely szerint "a vajdasági magyarok nemzetközi védelemre szorulnak, mert etnikai jellegű támadásoknak vannak kitéve". A lap ezt úgy értelmezi, hogy a Fidesz elnöke "kéksisakosok" kivezénylését tartaná célszerűnek. A Fidesz közleménye szer int nem felelnek meg a valóságnak a Belgrádban megjelenő Politika című napilap állításai. vissza Orbáni rárontás Népszava 2005. július 25. Szerző: Sebes György Többféle megoldás lehetséges arra, miért beszél Orbán Vikt or úgy külföldön, ahogyan. Vagyishogy miért mond olyanokat is, amiktől máskor - bizonyos mértékig - tartózkodik. Az egyik válasz az lehet, hogy úgy érzi, a határokon túl - külföldieknek és magyaroknak - mást mondhat, mint itthon, mert ők nincsenek pontosan tisztában a hazai helyzettel, meg talán mást is akarnak hallani, mint a magyarországi magyarok. A másik lehetőség, hogy azt hiszi, amit ott mond, az majd nem kerül haza. E két variáció eléggé elképzelhetetlen. Kétféle lelke - s hozzá mondandója - lenne? A zt pedig Orbán Viktor végképp nem gondolhatja, hogy a modern táv- és hírközlés korában akár egy pillanatig is titok maradhat, amit Amerikában, vagy Erdélyben beszél.