Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-20
24 Ilyen politikai klíma közepette sajnos az is elk épzelhető, hogy a végén elállnak a Kaszáék elleni vizsgálattól. Főleg azok után, hogy az anyaország ilyen lelkesen kiáll mellettük. Félreértés ne essék: a magyar egység határozott híve vagyok. Ahhoz, hogy egy ilyen egység létrejöjjön, először azonban felté tlenül szükséges megszabadulni az árulóinktól. Ha erre mi magyarok nem vagyunk képesek, azt sem bánom, ha helyettünk szerbek, horvátok, bunyevácok teszik meg. Ha megteszik. Sajnos a magyar nemzet súlyosan beteg, és egyre csúnyábban hörög. Ez alól sem az a nyaországi, sem a délvidéki magyarság (egy része) nem képez kivételt. vissza Pártlogika és zsákmányszerzés Kapu 2005. júniusjúlius Szerző: Borbély Zsolt Attila Előzmények A Romániai Magyar Demokrata Szövetség 1989 decemberének végén, a román „módszerváltás”1 után igazi tömegszervezetként alakult meg, több mint félmillió tagja volt, vagyis az erdélyi magyar n emzeti közösséghez tartozó minden harmadik személy fontosnak látta, hogy ne csak szavazzon e szervezetre, de tagja is legyen. A történelem során felettébb ritka volt a tömegbizalom ennyire intenzív megnyilvánulása. E bizalommal sajnálatos módon sikerült a végletekig visszaélni. Az RMDSZ 1995 óta tíz esztendő alatt tömegpártból fokozatosan káderpárttá alakult át, egy szűk elit ideológia- és értéksemleges klikkérdekérvényesítő szervezetévé. Az első öt évben kötélhúzás folyt a magyar érdekek képviselői és a román hatalom szervezeten belüli támogatói között, így a korszak sajátos Janusarcot mutat, a magyar oldal 1995ig tartó fokozatos térnyerése mellett. 1991ben sikerült Szőcs Gézát egy mondvacsinált óvással elütni az elnöki poszttól, de az autonomista több ségű elnökség kemény ellensúlyt képezett a Domokos Géza által fémjelzett önfeladó kurzussal szemben, és olyan határozatokat sikerült elfogadtasson, mint Horvátország és Szlovénia elsőkénti elismerése. Az 1992es Hargita megyei listahamisítási csalás felemá s megoldással zárult, de pár hónappal később sikerült elfogadtatni a Kolozsvári Nyilatkozatot, mely első ízben rögzítette egyértelműen és visszavonhatatlanul az RMDSZ autonómiaigényét. 1992 végén a balliberális oldal példátlan sajtóoffenzívát indított az autonómia gondolata és annak képviselői ellen, de a brassói kongresszus 1993 elején mégiscsak megszavazta a program és az alapszabályzat autonómiaelvű módosításait. 1993 szeptemberében a Neptunügyet tárgyaló SZKT (Szövetségi Képviselők Tanácsa) ülésen nem sikerült a szankciókat kimondó nyilatkozatot elfogadtatni, de a végül többséget nyert állásfoglalás mégiscsak határozott hangon ítélte el a román hatalom érdekét szolgáló különutas akciót. 1995ig nem sikerült előrébb lépni az autonómiastatutumok ügyében , de 1993ban mégis sikerült elfogadtatni az SZKTval egy kisebbségi törvénytervezetet, mely tartalmazta a háromszintű autonómia gondolatát. Az igazi törést az RMDSZ pályáján az 1995ös esztendő hozta, annak dacára, hogy a hivatalos dokumentumok szintjén e kkor teljesedett ki az autonómiaprogram: a IV. kongresszuson rögzítést nyert a területi autonómia igénye a programban s elfogadásra került az erdélyi magyarság nemzeti közösségkénti önmegfogalmazása. Csakhogy a kongresszus Markó újraválasztásával kecskére bízta a káposztát. A Nagy Benedekügyben2 kompromittálódott Markó, akit egyre több bírálat ért, amiért a brassói kongresszus által megszabott két éves határidőre nem gondoskodott az erdélyi magyar nemzeti kataszter összeállításáról, a belső választások kií rásáról, valamint az autonómiastatutumok elfogadtatásáról, úgy érezhette, választás elé került. Hajdú Győző egykori helyettese ismét a pozíciót, az érvényesülést, a román hatalom támogatását választotta. Politikájának lényegét ettől kezdve a szervezeten b elüli saját hatalmi bázis kiépítése adta. Az RMDSZ pedig fokozatosan átalakult a magyarság alapvető érdekeit artikuláló nemzeti önkormányzatból zsákmányszerzésre szakosodott román versenypárttá. A kormány által elfogadott kisebbségi törvénytervezet újdons ágai Újabb biztosíték az RMDSZ számára, újabb szög a pluralizmus koporsójába Szétfeszítené ezen írás kereteit a tíz esztendős sikeres klientúraépítés és a Szövetség párttá alakulásának részletes elemzése. Szögezzünk le itt és most annyit, hogy ebben a k ontextusban értelmezhető és értelmezendő az RMDSZ által kidolgozott és a román kormány által 2005. május 19én elfogadott kisebbségi törvénytervezet is. A tervezet részletes elemzésére vállalkoztam egy korábbi írásomban3 . Ezúttal elsősorban a változtatáso kkal szándékszom összpontosítani. Ebben ezúttal is segítségemre van a törvénytervezet új változata mellett (elérhető a www.rmdsz.ro honlapon) a Dr. Veress László, az MPSz szakértője által írt újabb elemzés4 , melyben a szerző górcső alá véve az új terveze t
