Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-19
7 A levélíró csak azt felejtette el megemlíteni, hogy a téma felveté séül szolgáló terrorakció pont olyan országban következett be, amely nem tagja a schengeni egyezménynek, soha nem is volt, sőt a maga nemében nagyon is rátarti határellenőrzést tart fenn. A tragikus esemény mégis megtörtént, kellően illusztrálva – különöse n, miután az is kiderült, a vélelmezett elkövetők eleve tartósan brit földön élő belföldiek voltak – , hogy a sebezhetőség megléte, avagy kivédése nem köthető az egyezményben való részvételhez. Valójában – ha tényleg kihasználják a benne rejlő lehetőségek et – „Schengenország” éppen hogy a védekezési potenciált erősíti, s nem fordítva. Az ugyanis csak az egyik oldala az egyezménynek, hogy a Schengentagok közötti személyi mozgásban határátlépéskor megszüntette az okmányellenőrzést, ezzel is egyszerűbbé tév e az állampolgárok életét. Van azonban egy nagyon is lényeges módon kiegészítő másik oldal is: nevezetesen a nemzeti bűnüldöző szervek, valamint igazságügyi hatóságok fokozottabb mértékű együttműködése, egyes területeken mármár összekapcsolódása. Az nem i gényel különösebb bizonyítást, hogy az igazán profi bűnözők akkor is megtalálják a határok átlépésének a módját, ha van határellenőrzés. Az említett együttműködés erősítése sokkal nagyobb fenyegetés rájuk nézve, mint az, hogy az országba belépéskor, abban a kritikus útlevélellenőrzési 35 másodpercben éppen kiszúrjáke, vagy sem. Ha azonban nincs esélye arra, hogy az egyik államból a másikba átlépve könnyedén „alámerüljön”, ezzel tartósan korlátózódik a hőn óhajtott mozgásszabadság. Visszatérve a kiindul óponthoz: ez az egész „Schengenügy” főként azért tanulságos, mert jó példa arra, hogy miként lehet „egyszerű” megoldásokkal, látszólag közvéleményt megnyugtató módon, voltaképpen másra hatni, mint amivel esetleg tényleg gond van, csak hogy jó pontokat sze rezzenek egy erre alkalmasnak vélt közegben. Tegyük hozzá: lehetnek – vannak – olyan támadók is, akik nem olcsó poénokra törekednek, hanem nagyon is tudatosan éppen hogy a különböző (szerintük „túlzottan integráló”) vívmányok lebontását célozzák, esetleg m ár jó ideje, csak most az általános elbizonytalanodási légkörben hirtelen nagyobb lehetőséget látnak arra, hogy szándékukból minél többet valóra is váltsanak. Ráadásul azzal, hogy például újabb területekbe kötnek bele, tovább is erősítik az egésznek eredet ileg kiindulási alapul szolgáló bizonytalanságérzetet. Valami, ami még inkább aláhúzza a politikai vezetés felelősségét abban, hogy nem elég pusztán az effajta megnyilvánulásokat valahogy „cáfolni”: alternatív, magával ragadó, pozitív üzenetekre van szük ség. Például „Schengenország” nemzetitársadalmi hasznának – eredményekben megmutatkozó – demonstrálásával. vissza Budapest segítené a tényfeltárást Népszava 2005. július 19. Szerző: Halmai Katalin Várhatóan csak szeptem berben határoznak az uniós tagállamok arról, hogy megkezdhetőke a csatlakozási tárgyalások Horvátországgal és Törökországgal. A soros brit EUelnök szerint hiba lenne összekapcsolni a két döntést, magyar vélemény szerint viszont rossz üzenete lenne annak, ha Ankara előbb ülne tárgyalóasztalhoz a Huszonötökkel, mint Zágráb. Az EU által megszabott feltételek teljesülése esetén október 3án meg kell kezdeni a tárgyalásokat Törökországgal - ez a soros elnök NagyBritannia álláspontja, amelyet tegnap Jack Str aw ismertetett a tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli ülésén. A tárcavezetők várhatóan szeptemberben döntenek arról, hogy mikor és milyen feltételek mellett nyitják meg az unió kapuját Ankara előtt. A külügyminiszterek ugyancsak kora őszi, nemhivatal os tanácskozásán kerül terítékre a horvát csatlakozás ügye. Magyarország - Ausztria, Szlovákia és Szlovénia társaságában - tegnap ismét sürgette, hogy a tagállamok haladéktalanul kezdjék meg a tárgyalásokat Zágrábbal, a többség azonban továbbra is azon a v éleményen van, hogy amíg Horvátország nem működik együtt maradéktalanul a Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló nemzetközi törvényszékkel, addig szó sem lehet a folyamat megnyitásáról. A háborús bűnökkel gyanúsított Ante Gotovina tábornok el őkerítéséhez ragaszkodó uniós tagállamok a hágai főügyész és az EU tényfeltáró missziójának szeptemberre várható jelentésétől teszik függővé a további lépéseket. A tegnapi ülésen Bársony András külügyi államtitkár jelezte, hogy Magyarország kész információ kkal segíteni az unió horvátországi tényfeltáró munkacsoportjának a tevékenységét.
