Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-19
8 A brüsszeli tanácskozás résztvevői megvitatták a brit elnökség féléves programját is. Baráth Etele tárca nélküli miniszter tájékoztatása szerint London várhatóan novemberb en terjeszti elő az EU 20072013 közötti költségvetésére vonatkozó álláspontját. Magyarországnak az az érdeke, hogy minél előbb, lehetőleg még decemberben megszülessen az erről szóló megállapodás, brüsszeli megfigyelők azonban leghamarabb jövő márciusra, a z osztrák elnökség idejére valószínűsítik a megegyezést. Ennyi késlekedés még nem okozna konkrét veszteséget, csupán feszesebb tervezést igényelne - mondta a Népszava kérdésére Baráth Etele. vissza Mladics az integráció a kadálya Népszava 2005. július 19. A srebrenicai népirtás főfelelősének tartott Ratko Mladics felkutatására és kiadatására szólította fel a szerbiamontenegrói hatóságokat hétfői belgrádi látogatásán Jaap de Hoop Scheffer NATOfőtitkár, aki szerint a volt boszniai szerb hadseregparancsnok kiadatása nélkül az ország nem csatlakozhat sem a NATO békepartnerségi programjához, sem magához a katonai szövetséghez. "Mladics az akadálya SzerbiaMontenegró euroatlanti integrációjának. Ettől nem tudunk eltekinteni. Ez kivitelezhető. Azt üzenem a szerbiamontenegrói hatóságoknak: tegyék meg ezt! Mihamarabb, ma vagy holnap, de tegyék meg" - hangoztatta a NATOfőtitkár, miután Belgrádban tárgyalt Szvetozar Marovics szerbiamontenegrói államfővel. De Hoop Scheffer tárgya lt Vuk Draskovics szerbiai külügyminiszterrel is. Egyezményt írtak alá, amely lehetővé teszi azt, hogy hatékonyabb összeköttetést tartsanak fenn egymással a térségben állomásozó NATOcsapatok. vissza Három válságokról vit áznak a tusnádfürdői rendezvényen - Németh Zsolt békülékenyen nyilatkozott Románia uniós integrációjáról Népszava 2005. július 19. Szerző: Kepecs Ferenc A vasárnap kezdődött és a következő vasárnap végződő 16. Bálványosi Szabadegyetem fő témáját három vá lság adja: a román kormányé, az Európai Unióé és a magyarmagyar viszonyé - jelentette be múlt hét végi sajtótájékoztatóján Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke, a több mint másfél évtizede megrendezésre kerülő szabadegyetem egyik kezdeményezője. A szervezők reményei szerint az egyhetes rendezvény csúcspontját a pénteki nap jelenti majd, amikor egy szekcióban szerepel a romániai magyarság két, egymással szembenálló tekintélyes személyisége, vagyis Markó Béla, az RMDSZ, és Tők és László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Feltéve, hogy Markó egyáltalán elmegy a szabadegyetem színhelyére, a Hargita megyei Tusnádfürdőre. De vajon miért nevezik a rendezvényt Bálványosi Szabadegyetemnek (és diáktábornak), ha egyszer Tusnádfür dőn tartják? Azért, mert kezdetben csakugyan Bálványoson tartották. Megrendezésének gondolata néhány magyarországi és erdélyi magyar fiatal fejében merült fel, nem sokkal a két országban lezajlott rendszerváltozás után. Sem a helyszín, sem az időpont kivál asztása nem volt véletlen: a hetvenesnyolvanas években a Kovászna megyei Bálványosfürdőn rendezett búcsúval az erdélyi magyarság burkolt módon a bukaresti elnyomás ellen tiltakozott. A szabadegyetemet azóta is mindig július második felében tartják. A fő r endező a Fidesz közeli Pro Minoritate (azaz a kisebbségért) alapítvány. Az első, még csupán negyvenötven résztvevős találkozót 1990ben rendezték, az akkor még radikálisan liberális szellemiségű Fidesz védnökségével. (Erről tanúskodik az akkori előzetes program záró megjegyzése, amely szerint a részletek iránt Budapesten, a Fidesz Lendvay utcai székházában lehet érdeklődni.) Az évek múltával a rendezvény egyre népesebbé és egyre fontosabbá vált, politikai orientációja pedig együtt változott a Fideszével. Bálványost ismert magyarországi, romániai és harmadik országbeli politikusok tisztelték meg jelenlétükkel. A szabadegyetem a magyarországi és romániai magyar fiatalság politikai párbeszédének legfontosabb fórumává vált. De persze nem csak a politikai párb eszédé: Bálványos nem lenne ifjúsági rendezvény, ha a programok között nem kapna helyet a zene, a tánc, a kultúra és a sport. Ilyen programok töltik ki az egyhetes tábor idejének tekintélyes részét.