Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-19
6 Zágráb és Ankara: csak együtt Világgazdaság 20050719 Török- és Horvátország uniós csatlakozásának kérdése volt a domináns a hétfői külügyminiszteri találkozón Brüsszelben, ahol egyre inkább ú gy tűnik, a két ország felvételi tárgyalásának megkezdése elválaszthatatlan egymástól. A huszonötök külügyminisztereinek hétfői megbeszélésén és a hétfői lapokban megjelent kormányinterjúkban Ausztria az eddigieknél is erősebben fejezte ki ellenkezését T örökország csatlakozásával kapcsolatban. Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter felszólalásában megismételte: meg kell fontolni az alternatív partnerségi formulákat Ankarával, az elvileg októberben megkezdődő tárgyalások nem vezethetnek szükségszerűen tag sághoz, és úgy vélte, az EU befogadóképességét meghaladja Törökország. Plassnik azt sem értette, hogy az Európai Bizottság jelentése a török felkészülésről miért október 9én, egy héttel a csatlakozási tárgyalások megkezdésének céldátuma után jelenik meg. Ciprus pedig azt firtatta, hogy a törökök miért nem írták alá a nicosiai kormányt elismerő megállapodást. A török ügy nem hivatalosan egyre inkább összefonódik a horvát tárgyalások megkezdésének kérdésével. A török tagságot elszántan ellenző Ausztria – M agyarországgal, Szlovákiával és Szlovéniával együtt – egyúttal Zágráb leglelkesebb támogatója is. Bécs hétfőn leszögezte, hogy a balkáni országot sokkal hamarabb az EU tagjai között akarja látni, mint Törökországot, és diplomaták a keményedő osztrák állásp ontban azt vélik felfedezni, hogy Ausztria kész akár meg is vétózni a török tárgyaláskezdést, ha a horvátok nem kerülnek be ugyanabba a körbe. A magyar álláspont világos: a késlekedésre semmi ok, és a tárgyalásokat még az idén el kell kezdeni, lehetőleg ne m később, mint Törökországgal. A tanács álláspontja hivatalosan nem változott: Zágrábnak teljes együttműködést kell mutatnia a hágai törvényszékkel ahhoz, hogy a megbeszélések meginduljanak. De Jack Straw brit külügyminiszter, a tanács elnöke jelezte: ha ladás figyelhető meg a horvátok együttműködésében. Bár leghamarabb szeptemberben dönt az EU, diplomaták szerint kedvező, hogy a fókusz egyre inkább elmozdul Ante Gotovina háborús bűnökkel gyanúsított tábornok kiadásáról az intézményes együttműködés irányáb a. Ami az unió hétéves költségvetését illeti, a brit elnökség kétoldalú egyeztetéseket akar folytatni, és hivatalosan csak novemberben kerülne programra a büdzsé. Baráth Etele EUminiszter azt nyilatkozta, hogy Magyarország minél hamarabb megállapodást aka r a költségvetésről, és ezért nyitott a kompromisszumra – de a megegyezés alapjának a júniusi csomagot tekinti, és az abban elért eredményeket meg akarja őrizni. vissza Most meg „Schengenfrász”? Világgazdaság 20050719 S zerző: Fóris György Az EU alkotmányos szerződésének hollandiai és franciaországi leszavazása láthatóan egyre több területen rendíti meg a bizalmat attól teljesen független EUintézményekben. Beszédes jele volt ennek az euró megkérdőjelezése, rögtön a holl and „nem” másnapján. Nemegyszer olyasmiért téve az eurót felelőssé – például a munkaerőpiac rugalmatlanságáért – , aminek tényleges gyökerei valójában messze nem ide nyúlnak, miként közismert módon az eurókorszak előtt sem volt jobb a helyzet. Mindenesetre azóta is egymást érik a politikusi és szakértői elemzések az eurózóna felbomlásának különböző lehetséges forgatókönyveiről, ami aligha tesz jót a közös valuta hitelének. Ezzel párhuzamosan egy másik EUvívmány, az állampolgárok ellenőrzésmentes határátlép ését biztosító schengeni egyezmény létjogosultságát is újabban egyre több támadás éri. A dolog – bizonyos szempontból érthető módon – különösen a londoni bombamerényletek óta vált erőteljesebbé. Azonban éppen a tragikus londoni terrorakciók mutatnak rá arr a is – és voltaképpen emiatt tesszük szóvá most mi is – , hogy az effajta felvetések sok esetben bizonyulnak leegyszerűsített és a maguk nemében félrecsúszott reakcióknak, amelyek esetleg kifejezetten megalapozatlanul kezdenek ki létező eredményeket, csak h ogy hatékonyságot demonstráljanak valami másban. A londoni merénylet másnapján például a Financial Times részletes levelet közölt egy amerikai szakértőtől, aki méltatlankodva számolt be róla, hogy különböző európai országok között tett utazásai során soh a, sehol nem ellenőrizték, ami – következtetése szerint – eleve borítékolja, hogy az EU állandóan potenciális (merthogy szabadon átjárható) terepe lehet a londonihoz hasonló támadásoknak.
