Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-15
9 méltányos említését kérték számon a dokumentumon, addig a kommunisták az "európai szuperállam" ell en kardoskodva szavaztak az alkotmányos szerződés ratifikálása ellen. vissza Nemzetközi segélyt kért az árvízi katasztrófa leküzdéséhez a román államelnök és a kormányfő Bukarest, 2005. július 14., csütörtök (MTI) - Pénz ügyi segélyt kért az Európai Bizottságtól (EB) Traian Basescu román államelnök az árvíz okozta súlyos gondok megoldására, Calin Popescu Tariceanu kormányfő pedig bejelentette, hogy felkérte az Európai Unió (EU) országait, nyújtsanak segítséget Romániának a z árvízi katasztrófa leküzdéséhez. Traian Basescu elnök csütörtökön a román fővárosban találkozott Danuta Hübnerrel, az EB regionális politikáért felelős megbízottjával és Jonathan Scheelevel, az EB bukaresti képviseletének vezetőjével. A találkozón a román államfő pénzügyi segélyt kért az EBtől. Pontosabban azt kérte, hogy Románia a Pharealapokból 20 millió eurót felhasználhasson az árvíz által tönkretett gátak, utak, hidak és más közművek helyreállítására. Ugyanakkor az államfő szóvivője bejelen tette, hogy Traian Basescu elnök szorgalmazta a román kormány és a Világbank lépéseit, melyek célja 33 millió dollár átirányítása a meglévő tervekből az árvíz által súlyosan megrongált infrastruktúra és lakóházak sürgős helyreállítása. Az államfő ugya nakkor szorgalmazta, hogy a kormány, a károk elhárításában szerepet játszó állami intézmények és helyhatóságok a polgári sürgősségi helyzetek hatékony kezelésével továbbra is tegyenek meg mindent az emberéletek megmentéséért és az árvízkárok csökkentéséért . Egyszersmind alkotmányos hatáskörével élve az államelnök folyamatosan nyomon követi és mérlegeli a helyzet alakulását és a természeti katasztrófa elhúzódásának vagy fokozódásának nemzetbiztonsági kockázatait - hangoztatta szóvivő, aki rámutatott: az elnö k felszólította az ország politikusait, hogy tegyenek tanúbizonyságot szolidaritásukról, s az árvíz sújtotta családok drámáját ne használják ki politikai célokra. Mert ezekben a válságos pillanatokban nagyon fontos, hogy az egész nemzet szolidárisan lépjen fel - figyelmeztetett az államfő. Ugyanakkor Calin Popescu Tariceanu, aki csütörtökön ismét felkereste a legválságosabb helyzetbe került délmoldvai megyéket, a fővárosba visszatérve kijelentette: véleménye szerint nincs szükség arra, hogy az árvíz sú jtotta megyékben sürgősségi állapotot rendeljenek el, hiszen a hatóságok már megtették az ilyenkor szükséges intézkedéseket. A miniszterelnök kíséretében levő Vasile Blaga belügyminiszter ehhez hozzátette: az érintett megyékben elrendelt riasztás és k észenlét elegendő jogi alapot biztosít a veszélybe került lakosok átmeneti kitelepítéséhez, az anyagi károk megelőzéséhez, illetve elhárításához. A miniszterelnök hangozatta: az anyagi károk arányát tekintve a moldvai árvíz sokkal súlyosabb következmén yekkel jár, mint a tavaszi bánsági árvíz. Tariceanu bejelentette, hogy Románia segítséget kért az EU tagországaitól, amikor a nap folyamán ő is találkozott Danuta Hübner uniós megbízottal és az EB bukaresti képviseletvezetőjével. Az uniós politikusok b iztosították afelől, hogy az EU kész segíteni akár felszereléssel, akár pénzzel a tönkrement infrastruktúra helyreállításában - mondta a román kormányfő. vissza Csalóka tünetek az unióról Kovács szerint Európa nincs mély vál ságban Népszabadság • Szőcs László Tudósítónktól • 2005. július 15. Személyes csalódottságát fejezte ki JeanClaude Juncker luxemburgi kormányfő, az Európai Tanács előző elnöke, amikor az Európai Unió "mély válságáról" beszélt. Valójában nincs s zéteséssel fenyegető krízis - állítja Kovács László. Az Európai Bizottság magyar tagja csütörtökön a brüsszeli nyári szünet előtti "évzáró" sajtóbeszélgetésen fogadta az uniós fővárosban dolgozó magyar újságírókat. Az adó, és vámpolitikai biztos emlékez tetett: az európai integrációban korábban - az olajválság idején, a Brüsszel számára kudarccal végződő dán és ír népszavazások után - is voltak megrázkódtatások, de olyat, hogy valamiben visszalépés történt volna, nem tudunk felidézni. Kovács ezért úgy vél i: a két válságtünet, az EUalkotmány bukdácsolása és a költségvetési megállapodás hiánya voltaképpen felszíni jellegű. - Közös alkotmány nélkül az elmúlt félszáz évben is megvolt Európa, igaz, a mostani folyamat megtorpanása akadályozza a továbblépést - á llítja. A hosszú távú büdzséegyezség nélkül pedig a régi EUtizenötök még csak elvolnának, de az új tagállamok - legalábbis a jelenlegi helyzet továbbvitele esetén - forrásaiknak csak egyharmadához jutnának hozzá a 2007től egyébként meglévő lehetőségeikhe z képest.
