Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-15
10 A volt magyar külügyminiszter és korábbi MSZPelnök szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő javaslatát, a "budapesti kompromisszumot" is annak fényében kell értelmezni, hogy az új EUtagállamok mennyire akarják a mielőbbi megállapodást. Ennek jele v olt az a gesztus is, amelyet a legutóbbi EUcsúcs utolsó pillanatában tettek: hajlandóak lennének áldozatot hozni az egyezségért. A felszíninek, tünetjellegűnek nevezett kérdések helyett a magyar EUbiztos másban látja az EU mély problémáit. A tagállamok - kiemelten a régi tizenötök - gazdasági gyengélkedésében, különösen, ami a gyatra versenyképességet jelenti Amerikával vagy Ázsiával összehasonlítva. A huszonötök Európája láthatóan nehezen birkózik meg a tavalyi tízes bővítés következményeivel - gyengül t a kohézió, a szolidaritás. (Kovács emlékeztetett: külügyminiszterként is a többfordulós, kiscsoportos EUbővítés híve volt.) Mindez szerinte rányomja a bélyegét az EU további bővítésére, noha Bulgária és Románia csatlakozása eldöntött ügy, "a mozgástér l egfeljebb egy év". A törökökkel és a háborús bűnökkel vádolt Ante Gotovina tábornok hágai felbukkanása esetén a horvátokkal sem lehet nem megkezdeni a tárgyalásokat - más kérdés, hogy ezek meddig fognak tartani. vissza Kevés ideológia, több üzlet Gyurcsány Ferenc a diplomácia gazdasági vonulatát erősítené Népszabadság • Seres Attila • 2005. július 15. Kormányfői üzenet a nagyköveteknek: szomszédságpolitikában a múlt helyett a jelen és a jövő élvezzen elsőbbséget Bő egy évvel az uniós csatlakozás után elmondhatjuk: a leckét megtanultuk, a próbát kiálltuk. Most az a fontos, hogy alkalmazkodó országból kezdeményező országgá váljunk - mondta a miniszterelnök a misszióvezetők éves értekezletén. A rendszerváltozás progra mja nagy vonalakban megvalósult. Kompország a maga hajóját a nyugati piacgazdaságokhoz kötötte. Nem biztos, hogy mindenki számára megnyugtató választ tudtunk adni, de vitathatatlanul jó úton járunk - fogalmazott Gyurcsány Ferenc a magyar külképviseleti vez etők budapesti tanácskozásán. A miniszterelnök egy lendületben lévő ország képét festette fel, amely nyitott, együttműködő, ha kell versengő, s amely képes nemzeti érdekeit képviselni. Újabb korszakváltásként értékelte a legfontosabb feladatot, az ország m odernizációs pályára állítását. E téren fő hajtóerőnek a szakmai tehetség és a nyugati tőke összekapcsolását nevezte. Ez utóbbiról szólva "történelmi csúcsként" értékelte az első negyedévben érkezett 1,1 milliárd eurós tőkét, amely - ha ezen a szinten mara d, s erre minden remény megvan - év végére elérheti a négymilliárdot. Ami annyit jelent, hogy nagyobb a külföldiek befektetési kedve, mint Lengyelországban vagy Szlovákiában. Ha sikerül fenntartani a négyszázalékos növekedési ütemet, amihez 800 milliárdos EUforrás és 1000 milliárdos külföldi tőkebefektetés társul, akkor 3000 milliárd forintos eredményt lehet produkálni, amire még nem volt példa a magyar történelemben. A legnagyobb kérdés - mondta a miniszterelnök , hogyan lehet kiegészíteni a növekedés politikáját egy szociális korrekcióval? Egyáltalán, egyszerre fenntartani a gazdasági növekedést, beindítani a modernizációs programot és végrehajtani a szociális kiigazítást. S mindezt csökkenő adóterhek mellett. Ez kétségkívül nagy kihívás, s ha sikerül, egyedülálló teljesítmény lesz. Gyurcsány nem titkolta: a tervezett adócsökkentés nem növelheti a költségvetés hiányát. A kieső mintegy 200 milliárd forintot a minisztériumoktól készülnek elvenni, s ez nyilván a külügyi tárcát is érzékenyen érinti. Bizto snak nevezte, hogy nem lesz választási költségvetés. Sőt, most először nem a Pénzügyminisztérium tervezi a költségvetést, hanem a prioritások: először döntünk a politikáról, s aztán ehhez igazítjuk a számokat - mondta Gyurcsány, aki a legégetőbb feladatnak a szolgáltató állam megteremtését nevezte, mivel az állam és intézményei 2005ben is az 1990 előtti időkre hasonlítanak. A londoni robbantások után a miniszterelnök a magyar külpolitika prioritásának nevezte a globális biztonság segítését és fenntartásá t. A szomszéd országokkal való kapcsolattartásban szerinte a jelennek és a jövőnek kellene elsőbbséget biztosítani, s nem a múltba révedezni. A magyar érdekekkel egybeesőnek nevezte Románia EUcsatlakozását, s bejelentette: a kormány a napokban terjeszti a parlament elé a román csatlakozási szerződés ratifikálását. Fontosnak nevezte a kormányfő a magyar külpolitika hangsúlyos jelenlétét a dinamikusan fejlődő
