Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-15
7 folyamatban van a k árrendezés. Előzetes letartóztatásba került azonban Nemes Gábor és Nemes Franka, a Subiro vállalat két vezetője is. Kujundzic rámutat arra, hogy a két és fél hónapos előzetes letartóztatás ideje alatt feleségét most először hallgatták ki, de nem is az említett ügyben, mivel az ügyészség a tanúk meghalltatása után sem talált semmit. Olybá tűnik, hogy lezárta ezt az ügyet, ugyanakkor más, ugyancsak évekkel ezelőtt történt dolgokra terjesztették ki a nyomozást. Kasza is úgy látja, hogy Ágoston Gabriel lát teljesen jogtalanul helyzeték előzetes letartóztatásba. A pártelnök a minap személyesen eljutatta Boris Tadic szerb elnökhöz azt a levelet, amelyben Ágoston ügyvédje részletesen kifejti, hogy miért tartja jogtalannak a szabadkai jegyző és a Subiro váll alat vezetői elleni kényszerintézkedést, és miben vétettek az eljárás során a szabadkai igazságszolgáltatási szervek. Kasza szerint ezzel a levéllel hamarosan európai fórumok is megismerkednek. vissza Somogyi Ferenc: alapvet ő feladatunk az EUban a nemzeti érdekeink képviselete Budapest, 2005. július 14., csütörtök (MTI) - Az Európai Unióban alapvető feladatunk nemzeti érdekeink képviselete - mondta a külügyminiszter a 2005. évi külképviseletvezetői értekezleten csütörtö kön, Budapesten. Egy mozgásban, lendületben lévő Magyarország nemzeti érdekeinek képviseletéről van szó az EUban, ami azt jelenti, hogy az általunk képviselt témáknak, törekvéseknek nagyon aktuálisnak kell lenniük - hangsúlyozta Somogyi Ferenc. Sa ját magunkkal szemben is az az elvárás, hogy egy aktív, dinamikus külpolitikát folytassunk - jegyezte meg. A külügyminiszter kiemelte, a külpolitika már nem korlátozódik a korábbi, klasszikus diplomáciára. Megjegyezte azt is, hogy az unió szemszögéből nézve Magyarországnak lehetősége van arra, hogy a hagyományos kapcsolatokból, a földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeket a köz számára is hasznosítsa. Koszovót említve azt mondta: elég közel vagyunk a térséghez ahhoz, hogy pontosabban értsük a törekvéseke t, világosabban lássuk a képet, ugyanakkor nem vagyunk túl közel ahhoz, hogy személyes megfontolásaink legyenek, amelyek fölöslegesen komplikálnák a feladatokat. Elmondta, hogy a térség jelentősége miatt hívták meg a külképviseletvezetői értekezletre az ukrán külügyminisztert. "Önmagában Magyarország (európai uniós) tagsága nem ad egy biankó csekket arra vonatkozóan, hogy bármit is akarjunk európai uniós tagként, most már miénk a világ, ehhez minden esetben EUs támogatást is magunk mögött tudhatun k" - mondta, hozzátéve: ennek a támogatásnak megvan a lehetősége, de csak abban az esetben, mikor céljaink, törekvéseink összhangban vannak az uniós törekvésekkel. Véleménye szerint Magyarország európai uniós beilleszkedése zökkenőmentesen történt. Elm ondta ugyanakkor, hogy az alkotmányos szerződés ratifikációja és a következő hétéves uniós költségvetés kapcsán patthelyzet alakult ki, mivel a tagországok politikai vezetésén belül előtérbe kerültek az egymással nem harmonizálható elképzelések. Szólt az úgynevezett budapesti formuláról (egy esetleges átmeneti, hároméves költségvetésről) is, amelyről úgy vélekedett: a formula minimum segített a közös gondolkodás elindításában az unió költségvetéséről. Kiemelte, hogy Magyarország mind Horvátország, m ind Törökország EUtagságát támogatja. Elmondta azt is, hogy a Külügyminisztérium túl van a költségvetési egyeztető tárgyalások első fordulóján. "Azok hatása, remélem, rajtunk még nem látható" - tette hozzá. vissza Ján S lota erkölcsi kártérítést készül követelni Magyarországtól a szlovákok elmagyarosításáért Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2005. július 14., csütörtök (MTI) - A szélsőséges magyarellenességéről ismert Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke, Zsolna (Zilina) polgármestere csütörtökön azt mondta: tervei szerint pártja a magyarok "etnikai tisztogatástól sem mentes, mindenkori elmagyarosító politikáját jóváteendő erkölcsi kártérítést fog követelni Magyarországtól." A parlam enten kívüli párt elnöke arra reagálva nyilatkozott, hogy a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártja (MKP) az utóbbi hetekben többször hangot adott annak az elvárásnak, hogy a második világháborút követő jogfosztottságuk miatt most már ide je lenne, ha a szlovák hivatalos politika bocsánatot kérne a Benesdekrétumok nyomán végrehajtott meghurcoltatásokért: a magyarok kitelepítése, a csehországi kényszermunka, a csehszlovák állampolgárság megvonása, a vagyonelkobzások, a magyar iskolák bezárá sa az MKP szerint bőségesen elegendő ok arra, hogy hatvan év múltán Szlovákia megkövesse azokat az állampolgárait, akiket azért ért súlyos jogsérelem, mert magyarok voltak. A hivatalos szlovák politikai mereven ragaszkodik a Benesdekrétumok érinthetet lenségéhez. Mikulás Dzurinda miniszterelnök ezt az álláspontot ismét igen határozottan megismételte, majd szerdán a kormány magyar
