Reggeli Sajtófigyelő, 2005. július - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-07-13
5 A brit külügyminisztert a Balkán jövőjéről és a vajdasági helyzetről a bizottsági ülésen Tabajdi Csaba kérdezte. Jack Straw válaszában elmondta, hogy az Európai Uniónak fokozott figyel emmel kell kísérni és kiemelten kell támogatni a Balkán stabilitásának megőrzését, a demokratizálódási folyamat továbbvitelét. Kijelentette, hogy a NyugatBalkán új fejezetet nyithat történelmében. Az EUtagság lehetőség, amely mágnesként vonzza a Nyug atBalkán országait a stabilitás és demokrácia útjára tette hozzá Straw a közlemény szerint. Tabajdi Csaba szerint egyedül az európai integráció jelenthet megoldást az etnikai konfliktusokra a NyugatBalkánon. A magyar képviselő hangsúlyozta, hogy a vajdasági események folyamatos monitoringja, és Szerbia európai perspektívája együttesen erős kényszerítő erők Szerbia együttműködésére - fűzte hozzá a közlemény. vissza Józsa László szerint jó esély van a szabadkai tanítók épző kar beindítására Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2005. július 12., kedd (MTI) - Józsa László, a szerbiai Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke szerint jó esély van arra, hogy októbertől megkezdje működést az Újvidéki Egyetem öná lló szabadkai tanítóképző kara, miután az országos nemzeti kisebbségi tanács keddi ülésén komoly előrelépés történt e tekintetben. Vojislav Kostunica szerb miniszterelnök elnökletével tartotta meg kedden ülését a szerbiai kisebbségi tanácsokat tömörítő országos testület. Józsa közölte az MTIvel, hogy ezen komoly előrelépés történt az önálló szabadkai tanítóképző kar sorsát illetően: a testület ajánlást fogadott el, amelyben felkérte Slobodan Vuksanovic szerbiai oktatási minisztert, hogy az MNTvel és a bejegyzett kar ügyvezető dékánjával karöltve a lehető legrövidebb időn belül indítsa be az akkreditációs eljárást. Józsa szerint amennyiben ezt sikerül kieszközölni néhány napon belül - amire szerinte van esély , akkor majdnem biztosra vehető, hogy ősszel beindul az oktatás az önálló szabadkai tanítóképző karon. Kostunica és Vuksanovic szerinte többször kijelentette, hogy nem vitás a tanítóképző kar létjogosultsága. Szabadkán jelenleg csupán az Újvidéki Egyetem zombori tanítóképző karának kihelye zett tagozata működik. A Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) évekkel ezelőtt kezdeményezte az önálló szabadkai tanítóképző kar létrehozását az Újvidéki Egyetemen belül, ami nemtetszést váltott ki Zomborban. Ennek ellenére a vajdasági parlament még 2003ban e lfogadta az önálló szabadkai kar alapító okiratát, megtörtént a kar bírósági bejegyzése, és kinevezték a kar megbízott dékánját is. Belgrádban azonban sehogyan sem sikerült keresztülvinni az elképzelést, hiányzott a folyószámlanyitási engedély, és csak a minap derült ki, hogy akkreditáltatni is kell az oktatási intézményt. E nehézségeket Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök is felvetette május végi belgrádi látogatásán. Az eredeti elképzelés szerint szerb, horvát és magyar nyelven folyna az oktat ás a szabadkai karon. A jelenleg hatályos felsőoktatási törvény értelmében a felsőoktatási intézményekben kötelezően folynia kell oktatásnak szerb nyelven, és emellett folyhat kisebbségi nyelveken. Az MNT elnöke szerint az országos tanács keddi ülésén szó volt a kisebbségi nyelvű médiumok sorsáról is, amelyek léte azért került veszélybe, mert a hatályos törvény záros határidőn belül kötelező privatizációt ír elő mindazon elektronikus médiák számára, amelyeket döntő részben az állam, illetve az önkormány zatok finanszíroznak, de nem közszolgálatiak. Rendszerint ebbe a kategóriában tartoznak a kisebbségek nyelvén sugárzó, önkormányzati tulajdonban lévő rádiók és televíziók is. Józsa szerint amennyiben fennmaradna a jelenlegi törvényi szabályozás, az a k isebbségi nyelvű önkormányzati elektronikus médiák halálát jelentené, mivel egy potenciális befektető nyilvánvalóan nem a kisebbségi nyelvű műsorok fenntartásában lenne érdekelt. A kisebbségi tanácsok vezetői ezt felvetették az országos tanács keddi ülésén , ahol mind a miniszterelnök, mind a kultuszminiszter elismerte a törvény hiányosságait, és nyár végére konzultációs konferenciát helyeztek kilátásba, amelyen megfogalmaznák a kisebbségi médiát kivételező törvénymódosításokat. v issza A strasbourgi bíróság elmarasztalta Romániát kisebbségekkel szembeni rossz bánásmód miatt Strasbourg, 2005. július 12., kedd (MTI/AFP) - Elmarasztalta a strasbourgi emberi jogi bíróság kedden Romániát a keleteurópai ország hét roma nemzetisé gű állampolgárával szembeni rossz bánásmód és hátrányos megkülönböztetés miatt. A bíróság 1993 szeptemberében egy erdélyi faluban végbement pogrom elszenvedőinek ügyében hozott határozatot. A Maros megyei Hadréven (Hadareni) helybéliek egy román fé rfi meggyilkolásán feldühödve rágyújtották a házat a gyilkosságban részes három romára, akiknek egyike elevenen elégett, menekülni próbáló két társát pedig
