Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-03
15 Évek óta porosodó aktákban foglalt feljelentések ügyében vizsgálódik a szabadkai kerületi ügyészi hivatal. Az utóbbi hetekben vizsgálat ot kezdeményeztek több magyar nemzetiségű önkormányzati tisztségviselő, köztük Ispánovics István volt polgármester ellen. Két gyanúsított vizsgálati fogságba is került azóta. Egyikükre egy önkormányzati épület eladása körüli törvényszegés gyanúja vetül, a másikat azzal vádolják, hogy önkormányzati kasszából fizette kívülálló személyek, például Kasza József, Józsa László, Biacsi Antal mobiltelefonszámláit. Szó sincs róla, hogy csakis magyarok ellen folyna eljárás - nyilatkozta a szintén magyar kerületi üg yész. Bíró Csaba néhány szerb nevet említett, köztük banktisztviselőkét, községi bírákét, orvosét. Tény viszont, hogy az említett bankügyletek másik végén magyar nevek is találhatók. Köztük újra felmerül Kasza József VMSZelnöké, aki - mint a feljelentés ben olvasható - a neki utalt ingatlanhitel dinárösszegét az akkori hivatalos 6 dináros árfolyam szerint válthatta német márkára, miközben a feketepiaci árfolyam ennek ötszöröse volt. Belgrádi lapok értesülése szerint Kasza napokon belül vizsgálati fogságba kerül; a szabadkai expolgármester viszont - úgymond - nyugodt lélekkel várja a jövőt, hiszen az ellene felhozott vádakat már két ízben elejtette a bíróság. A piszkos szabadkai ügyek feltárását a Milosevicsrezsim elleni küzdelemben nagy szerepet játszó Ellenállás (Otpor) szorgalmazza immár ötödik éve. vissza Tisza menti járás a Kárpátalján? Nép szabadság • Munkatársunktól • 2005. június 3. Az ukrán miniszteri kabinet által kidolgozott közigazgatási reformtervezet s emmilyen garanciát nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy megvalósítása esetén ne csorbuljanak az egy tömbben élő nemzetiségi kisebbségek jogai, vélik az érintett közösségek politikusai. Az ukrajnai magyar érdekvédelmi szerveztek másmás módon ugyan, de e jo gok érvényesítése mellett foglalnak állást. A közigazgatási reformért felelős miniszterelnökhelyettes szerint Ukrajna ezzel az átalakítással is szeretne közelebb kerülni az európai modellhez. Roman Bezszmertnij egy, a nyugati megyék önkormányzati képvis elő számára rendezett fórumon elmondta: e reform nem változtatná meg a megyehatárokat, viszont megszűnnének a jelenlegi járási közigazgatások és a helyi önkormányzatok nagyobb önrendelkezési jogokat kapnának. Az elképzelések szerint csak az ötezer lélekszá mú községek vagy községek csoportjai rendelkeznének önálló önkormányzati képviselettel, az új járásoknak legalább 70 ezer lakossal kell rendelkezniük, s a 750 ezer lakosnál nagyobb városok ún. régióvárosok lennének. A 70 ezren felüli városok járási jogúakk á válnának. Egyes számítások szerint, amennyiben a reform megvalósulna, Ukrajnában 4000 önkormányzati egység, 280 járás, 70 járási jogú város és 33 régió alakulna ki. A jelenlegi 24 megyét régiókká keresztelnék át, s a Krím mellett Kijev, Szevasztopol, Ode ssza, Lemberg, Zaporizzsja, Doneck, Dnyipropetrovszk, Harkiv régióvárosként csatlakozna a sorhoz. Az egy tömbben élő kisebbségek érdekképviseletei kritikusan viszonyulnak az elképzelésekhez, mivel megítélésük szerint a tervezet nem tartalmaz garanciát a kisebbségi jogok érvényesítésére. Végrehajtása esetén ugyanis, amennyiben nem vennék figyelembe az etnikai sajátosságokat, lényegesen gyengülne a kisebbségek etnikai képviselet a különböző szintű önkormányzatokban, a parlamenti képviseletük pedig végképp v eszélybe kerülne. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) egy Tisza melléki járásban gondolkodik. A járás a főleg az ukránmagyar határ mentén elterülő magyar többségű településeket foglalná magába. Értesüléseink szerint erre vonatkozó igényük megfogalmazódott abban a választási szerződésben is, melyet a KMKSZ kötött az akkori elnökjelölttel, ma elnökkel, Viktor Juscsenkóval. Többen azonban úgy vélik, gazdasági és infrastrukturális szempontból életképtelen lenne egy száz kilométernél is hosszabb és néhány tíz kilométernyi széles képződmény. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) vezetése úgy véli, hogy lehetőség nyílt arra, hogy az eddigi egyetlen helyett Beregszász és Csap központtal akár két magyar többségű járást is kialakítsanak Kár pátalján. Az UMDSZ vezetése a 72es számú választókörzet határait veszi alapul. A körzetben közel 180 ezer lakos él, tehát a létszámra vonatkozó előírásoknak eleget lehetne tenni. Elképzeléseiket arra alapozzák, hogy a részben vagy teljes
