Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-30
13 érkező munkaerő előtt. London olyan megállapodást kíván előkészíteni a költségvetésről, amely igazságosan kezeli az új tagországokat. Egyben segíteni fog abban, hogy mire a büdzsé elkészül, az új ta gországokban kiépüljenek a megfelelő mechanizmusok a kohéziós és strukturális alapokból származó támogatások optimális felhasználására. Az EU költségvetését egyébként nem kellett volna Brüsszelben elfogadni, az unió erre a brit elnökség végén vagy az osztr ákok fél éve alatt tervezett sort keríteni. A közös mezőgazdasági politika reformja Jack Straw szerint a mezőgazdasági reform elkerülhetetlen. Mára megváltozott a cél, hogy ezzel biztosítsák Európa élelmiszerellátását. Jelenleg az EU költségvetésének negyven százalékát a lakosság öt százalékára fordítják. Ez így nem folytatható, de természetesen kell egy átmeneti időszak. Miért EUszkeptikus NagyBritannia? A külügyminiszter szerint mindezt megmagyarázza, hogy NagyBritannia szigetország. Harmin c évvel ezelőtt demokratikus döntés született a csatlakozásról. Nincs jele annak, hogy a britek el szeretnék hagyni az uniót. A vita középpontjában az együttműködés természete áll. A francia és a holland népszavazás eredménye arra mutat, más országokban is hasonló kérdések merülnek fel, elsősorban a szociális Európa megvalósításának lehetősége. Hibásnak tartja a magyar kormánynak a 20072013 közötti költségvetésekre vonatkozó, több európai döntéshozóhoz eljuttatott javaslatát Surján László (Fidesz- MPSZ) európai parlamenti képviselő Brüsszelben kiadott közleményében. A néppárti magyar EUképviselő állítása szerint "a hároméves átmeneti költségvetés ötlete felháborította a parlamenti tagok nagy részét. Az elutasítás érthető, hiszen a javaslat alapvetően h ibás " - állítja Surján. (MTI) vissza Mit ér az EP figyelme a Vajdaságban? Népszabadság • Szőcs László Tudósítónktól • 2005. június 30. A vajdasági erőszakos cselekményeknek csak egy része tekinthető etnikai indítt atásúnak, és ez is elég nehezen bizonyítható - mondta Doris Pack, az Európai Parlament (EP) délkeleteurópai delegációjának elnöke, miután az általa vezetett testület tegnap Brüsszelben egyetlen napirendi pontként tárgyalta a magyar kisebbség zaklatását. Az ülésre meghívták Pavle Jevremovicsot, Szerbia és Montenegró EUnagykövetét is. A német kereszténydemokrata politikus ugyanakkor hozzátette: "Nem szeretem az olyan véletleneket, amelyeknek mindig a kisebbségek az áldozatai." A delegáció két magyar tag ja, Becsey Zsolt (Fidesz) és Hegyi Gyula (MSZP) ezúttal is felhívta a figyelmet a szerb kisebbségpolitika hiányosságaira, a vajdasági magyarok hátrányos megkülönböztetésére. Külön szóltak arról, hogy a mai napig nem teljesült Borisz Tadics szerb elnök ígér ete, amely szerint gyorsan megnyitnák a kisebbségi nyelvű szabadkai tanárképző főiskolát. Hegyi emlékeztetett: a szerb rendőrségen belül sem indult meg a magyar nemzetiségű állomány toborzása, amit szintén megígértek. A magyar felszólalókhoz Bernd Posselt bajor keresztényszocialista EPképviselő csatlakozott, aki minapi, szabadkai és temelini tapasztalatairól beszélt. Tabajdi Csaba (MSZP) kezdeményezésére - akit külön meghallgattak - felvetődött a korrupcióval vádolt Kasza József VMSZvezető ügye is. - A cél nyilvánvalóan az, hogy megroppantsák az egyetlen jelentős politikai tényezőt, a Vajdasági Magyar Szövetséget, amely következetesen fellép a vajdasági autonómia védelmében - állítja Tabajdi. Lapunknak nyilatkozva Becsey Zsolt azt mondta: a magyar ügy br üsszeli napirenden tartásával végső soron azt lehetne elérni, hogy ne csak az EP, hanem az Európai Bizottság és a tagállamok tanácsa is önálló dossziéként emelje a vajdasági problémát a Belgráddal szemben megfogalmazott politikai követelmények közé.
