Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-30
12 okokból: a közös történelmi múlt kibeszéletlensége, az évszázados együttélés eltérő értelmezése, nem utolsósorban pedig a sok százezres magyar kisebbség szlovákiai jelenléte (és hosszú elnyomatása) eleve súlyos gondokat kódoltak e viszonyren dszerbe. Fokozták a gyanakvásokat az új szlovák állam keletkezésének a körülményei; az, hogy Vladimir Meciarék e szülés kínjait láthatóan ellenségképek kreálásával igyekeztek annak idején enyhíteni. Az alakuló politikai osztályoknak sem volt elég tapasztal atuk és kellő politikai invenciójuk ahhoz, hogy a középeurópai kisnacionalizmusok hagyományain gyorsan felülemelkedjenek. Azt lehetett persze gondolni, hogy ez az ádáz tusakodás a két ország uniós tagságával értelmét veszti és lassan megszűnik. De nem ez a helyzet. Olyannyira nem, hogy Kukan most Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország mellett (sőt: előtt) éppen Magyarországot nevezte meg a szlovák diplomaták értekezletén az ő szempontjukból a "legproblematikusabb államnak". Elkedvetlenítő ügy ez. Ugyan akkor olcsó volna a botrányos magyarszlovák viszonyért kizárólag Pozsonyra húzni a vizes lepedőt. Nyilvánvaló ugyanis, hogy valójában egyik oldalról sem történtek az elmúlt években megfelelő erőfeszítések a normalizálásáért. E viszony neuralgikus pontjai ma is jórészt ugyanolyan feszültek, mint akár egy évtizeddel ezelőtt voltak. Ami bennünket illet, mi alighanem a kisebbségi kérdés ügyében vagyunk a leginkább sárosak: a státustörvény kapcsán folytatott orbáni erőszakoskodást Pozsony máig nem felejtette el , de az autonómia vagy a kettős állampolgárság kezelésében is akadtak olyan magyar lépések vagy nyilatkozatok, amelyek tápot adhattak a szlovák gyanakvások ébrentartásának. A kölcsönös bizalom erősítéséért sokat tehetett volna a legutóbbi években a szlovák iai magyar párt is. De nem tett. Ebben nyilván közrejátszik, hogy Bugárék láthatóan súlytalanabbak szlovák partnereik, mint Markóék a román pártok szemében. S minthogy az MKP felső vezetése mára részévé vált a Fideszérdekszférának, a jelenlegi anyaországi kormánykoalíció irányában sem képesek Durayék eljátszani a kiegyenlítő szerepet. Mindezekért aztán gyakran keletkezik olyan benyomás, hogy a magyar külpolitika gyakorlatilag magára marad az ismétlődő magyarszlovák csatákban. Ebben persze a magyar diplo mácia mai alacsony hatásfoka és paszszivitása is közrejátszhat, hiszen például a bősi vagy a kisebbségi ügyekben az európai intézményeknél a mostaninál talán aktívabban is fel lehetne lépni. Ehelyett inkább az ötlik szembe, hogy Budapest nemcsak "értetlenü l áll" egyegy újabb pozsonyi nyilatkozat előtt, de ezek mintha nem is érdekelnék különösebben. Márpedig amíg ez a helyzet, Kukan nyilván azt mond, amit csak akar, és úgy, ahogy nem szégyelli. vissza London nem szkeptikus, r eformot akar Jack Straw külügyminiszter megérti az új tagállamok aggodalmait Népszabadság • R. Hahn Veronika Londoni tudósítónktól • 2005. június 30. NagyBritannia fenntartható fejlődést akar Európában - mondta Jack Straw külügyminiszter, aki ma a parlament alsóházában "fehér könyvben" foglalja össze a brit soros elnökség tennivalóit. Minderről a politikus londoni külföldi tudósítók előtt beszélt. A brit elnökség prioritásai Folytatják azt a vitát, amely a júniusi brüsszeli csúcstalálkozón az alkotmány ratifikációs folyamatáról kialakult, a jövő "higgadt mérlegelését". NagyBritannia mindent elkövet, hogy megegyezés szülessen az EUköltségvetésről. A napirend fontos elemei az európai szabályozási struktúráról és a pénzügyi szolgáltatásokról sz óló irányelvek megvalósítása, Európa fenntartható fejlődése stratégiájának kidolgozása. A külpolitikai tevékenységet meghatározza, hogy NagyBritannia egyben a G8, a világ legfejlettebb országai szervezetének soros elnöke is. Folytatódik a bővítési folyama t. Törökország csatlakozásáról október 3án, Horvátország belépéséről pedig akkor kezdődnek meg a tárgyalások, amint Zágráb teljesíti a hágai Nemzetközi Bírósággal való együttműködést rögzítő feltételeket. Szóba kerülnek a következő fél évben a nyugatbalk áni országok előcsatlakozásának kérdései és a közelkeleti rendezés is. A "budapesti költségvetési kompromisszum" NagyBritannia megérti az új tagországok aggodalmait, és ezért az elmúlt napokban John Prescott miniszterelnökhelyettes és Douglas Alexan der, Európáért felelős külügyi államminiszter felkereste az érintett fővárosokat, hogy segítsen megnyugtatni a kedélyeket. NagyBritannia mindig is támogatta az integrációt, és a kontinensen tapasztalt ellenkezéssel dacolva igyekezett felgyorsítani a bővít és ütemét. Ráadásul a határait is megnyitotta a térségből
