Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-02
27 „ – az erdélyi magyarságot, a székelységet sújtó erőszak és hátrányos megkülönböztetés minden formájának azonnali felszámolását, – a magyar nemzeti közösség védelmének biztosítása érdekében kiegészítő intézkedések foganatosítását a szubszidiaritás és az önkormányzás elvének tiszteletben tartásával, – a Székely Nemzeti Tanács által a székelység nevében jóváhagyott Székelyföld Autonómi a Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés Parlament általi jóváhagyását, – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által jóváhagyott, az Erdélyi Magyar Nemzeti Közösség Személyi Elvű Autonómia Statútumára vonatkozó törvénykezdeményezés Parlament általi jóváhag yását.” A két testület külön határozatban foglalkozott a kisebbségi törvénytervezettel, melyet érdemes részletesen idézni: „Az RMDSZ által sebtiben elkészített és a román – többségi – hatalom által jól megfontolt érdekből támogatott kisebbségi törvényterve zet valójában a magyar autonómia kijátszására és letörésére szolgál. Az általa kínált ”kulturális autonómia„ folklorisztikus szintre zülleszti a – tényleges – autonómiát, és a valódi területi és helyi önkormányzat helyett legfeljebb decentralizációt kínál. Ez a törvénytervezet több tekintetben alatta marad a 86/1945ös nemzetiségi statútumnak – melyet egyébként sohasem alkalmaztak. Másfelől nem felel meg a Kisebbségi és Regionális Nyelvek Európai Chartájának – melyet egyébként Románia mind a mai napig nem r atifikált. A kizárólag Románia integrációs érdekeit szolgálni hivatott törvénytervezet ugyanakkor mélységesen antidemokratikus. Súlyosan sérti a demokráciát, egyfelől a közvita és a közösségi jóváhagyás nélküli, sürgősségi megszövegezése és előterjesztése, másfelől pedig tartalmi szempontból, a mértékadó európai fórumok (ET, EB, EBESZ) által elítélt, antidemokratikus választási megszorításoknak a tervezetbe való beillesztése. Az RMDSZes törvénykezdeményezők továbbá teljesen figyelmen kívül hagyják a magyar nemzeti közösség autonómia iránti közakaratát, az EMNT és az SZNT autonómiatörvénytervezeteit, valamint az egyházi és a civil szféra elutasító állásfoglalásait. A Székelyföld területi autonómiájára vonatkozó demokratikus népszavazási kezdeményezést a köz ponti hatalom, az RMDSZszel karöltve, adminisztratív és jogi eszközökkel hátráltatja. Az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit az előző másfél évtizedben az RMDSZpártvezetőség rendre elszabotálta. Most, az uniós csatlakozás kedvező politikai konstellác ióját, mint talán utolsó ilyen lehetőséget, vétek volna elmulasztani. Az erdélyi magyarság tényleges közösségi jogok helyett nem elégedhet meg kisebbségi maradékjogokkal vagy 'eurokonform' engedményekkel.” Megoldásként a nyilatkozat a törvénytervezet viss zavonását és átdolgozását jelöli meg: „Tiltakozunk az ellen, hogy a hatalom által 'engedélyezett', illetve az RMDSZ vezetői által erőltetett kisebbségi törvénytervezet ebben a formában a Parlament elé kerüljön. Ez a törvénytervezet nem bírja a romániai mag yarság demokratikus támogatását. Elfogadása esetén ez a törvény semmiképpen sem jelentene megoldást az erdélyi magyarság számára. Másfelől egyet jelentene romániai etnikai problémáinknak és feszültségeinknek az Európai Unióba való bevitelével. Felemeljük s zavunkat a kialakult helyzet közmegegyezéses alapon és demokratikus úton való rendezése mellett.” A két testület tanácskozása a két legfontosabb dokumentum, az EUcsatlakozással foglalkozó határozat és az RMDSZ törvénytervezetet elemző nyilatkozat mellett több pontszerű ügyben is fogadott el határozatokat, melyek közül kettőt említenék. Köszönetet mondtak Gál Kinga fideszes és Michl Ebner déltiroli (Olaszország) EPképviselőknek, hatékony fellépésükért, melynek eredményeképpen az EP Külügyi Bizottságának a z EP plénuma által is elfogadott, Romániára vonatkozó Jelentése az erdélyi magyarság fokozott védelmében előírja a szubszidiaritás és az önkormányzatiság elveinek alkalmazását. Döntés született arról is, hogy a két testület levélben keresi meg XVI Benedek pápát, figyelmébe ajánlva a moldvai csángó magyarok ügyét, személyes támogatását kérve védelmükben és érdekükben. A tanácskozás végén a két testület tagjai a meghívottakkal és az autonómiát támogató érdeklődőkkel kiegészülve közösségi fórumként elfogadtak még egy nyilatkozatot néhány aktuális kérdésben. Ebben követelték a 1990es marosvásárhelyi magyarellenes pogrom felelőseinek felkutatását és megbüntetését, igazságot és jóvátételt az ártatlanul áldozatoknak. A kolozsvári magyarokkal szemben, a közelmúltb an elkövetett erőszakos cselekmények ügyében határozott állami fellépést várnak. Kifejezték továbbá szolidaritásukat a marosvásárhelyi református közösség iránt az állam által továbbra is bitorolt marosvásárhelyi református kollégiumért folytatott állhatat os küzdelmében, együttérzésüket fejezték ki a székelyföldi utak minősíthetetlen állapota ellen tüntetők iránt. A nyilatkozat rámutatott arra is, hogy a szégyenletes útviszonyok a mindenkori román kormány diszkriminatív politikájának tulajdoníthatók. (Német h Zsolt mondta egyszer Tusnádon, hogy Romániában, ahol magyarok laknak, ott rosszak az utak, és ahol rosszak az utak, ott többnyire magyarok laknak…) A közösségi fórum szorgalmazta az
