Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-28
12 A dokumentumot Csuzi István Bihar megyei elnök, Sárközi Zoltán nagyváradi elnök, Orbán Mihály orszá gos alelnök és Lengyel György Bihar megyei elnökségi tagok írták alá. Sem Szilágyi Zsoltot, sem pedig Szász Jenőt nem sikerült elérnünk, írja a Transindex. vissza Csángó gyerekek a Magyar Televízióban [ 20050628 - 07:32:1 9 ] Forrás: Nyugati Jelen A Magyar Televízió Heti Mozaik című műsora négy hónapja csatlakozott a CsángóMagyar Szövetség Keresztapa programjához, és jelképesen örökbe fogadta a 12 éves Gyurka Ramóna Szimónát. A sors úgy hozta, hogy a „keresztleány” társaival egy magyarországi táborozáson vett részt, így a műsor vezetői az egész csapatot meghívták a hétvégén a fővárosba. A 26 gyermek és öt kísérője Külsőrekecsinből és Lészpedről érkezett, Budapesten megtekintették a Parlamentet, a Magyar Televízió sz ékházát, ellátogattak az Állatkertbe, majd strandolás zárta a programot. A csángó fiatalok az MTV épületében a stúdióban nézték végig a déli Híradót, majd Nagy Judit műsorvezetővel beszélgettek, és ismerkedtek a stúdió technikai berendezéseivel. A Heti M ozaik munkatársai a jövőben is szeretnék fenntartani kapcsolatukat Ramónával, komolyan véve a maguk választotta keresztapai szerepkört. vissza A holnap autonómiája: a jólét [ 20050627 - 20:51:16 ] „Jelenleg a Székelyfö ldet úgy kell elképzelni, mint egy munkavállalót, aki nem dolgozik, ha nem feltétlenül muszáj, az autonómia esetén viszont valós az esély, hogy vállalkozóként nyilvánulna meg, aki napi 18 – 20 órát is dolgozna, és megteremtené önmagának a megfelelő körülmény eket.” Ezzel a hasonlattal jellemezte Antal Árpád RMDSZes képviselő a Székelyföld jelenlegi gazdasági helyzetét azon a konferencián, amelyet az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete rendezett A holnap autonómiája címmel. Antal kifejtette, az elmúlt 80 évbe n a román állam ellehetetlenítette Székelyföld gazdaságát, az autonómia új lehetőséget teremtene, amely olyan emocionális energiaforrásokat szabadítana fel, ami kimozdítaná ezt a régiót a holtpontról. A Szent Iván napján szervezett szabadtéri konferenciá n a résztvevők arra keresték a választ, milyen következményekkel járna, ha a Székelyföld elnyerné a területi autonómiát. Klárik Attila, a közigazgatási és belügyminisztérium közigazgatási reformért felelős központi egységének vezérigazgatója vitaindító bes zédében kifejtette, a befizetett adók és a visszaosztott összegek arányából az következik, hogy a három székely megye nem eltartott, átlag 14 százalékkal járul hozzá más megyék önkormányzatainak finanszírozásához. Nem készült tanulmány arról, hogy az auton óm régió életképes lennee, hiszen a pénzügyminisztérium Romániában Klárik szerint még mindig „állam az államban”, ezért nehéz hozzájutni az adatokhoz. Elmondta, a magas színvonalú iskola, egészségügyi rendszer, valamint a közszolgáltatások létrehozása és működtetése a gazdasági potenciáltól függ, de ha az önkormányzatok maguk döntenék el, mit tartanak fenn, az intézmények hatékonyabbak lennének. Az autonómia törvényi szabályozásáról és gyakorlati kihívásairól Varga Attila képviselő tartott előadást. Han gsúlyozta, az autonómia nem alapvető emberi jog, hanem államszervezési kérdés, nemcsak lehetőség, hanem felelősség. Szerinte súlyos hiba szembeállítani a személyi és a területi autonómiát, mert ezek tulajdonképpen kiegészítik egymást, a kulturális autonómi a nagyobb közösséghez szól, és elindíthat egy olyan folyamatot, amelyre időközben ráépül a területi autonómia. Madalin Guruianu, a Közösségért Egyesület alelnöke arról beszélt, hogy az autonómia minden formája elfogadhatatlan, ha kidolgozásánál nem veszi k figyelembe a térségben élő más nemzetiségűek, a románok véleményét. A kulcs Guruianu szerint egymás kultúrájának, történelmének, nyelvének jobb megismerése, és a jelenlegi etnikai központú retorika módosítása.
