Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-28
13 Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács el nöke szerint a Székelyföld gazdasági helyzetét folyamatos leépülés jellemzi, ezért nem megfelelő az időpont az autonómiára. „Nem a szegénység, hanem a jólét autonómiájára van szükség” – jelentette ki Demeter. A tanácselnök szerint létre kell hozni a gazdas ági felemelkedés után a székelyföldi közigazgatási régiót, és csak ezután lehet szó az autonómiáról. A szabadtéri konferencia után a résztvevők főzőversenyen vehettek részt, Nagy István színművész politikai kabarét adott elő, a csíkszeredai Role együttes koncertezett, majd a Szent Ivánnapi rendezvény a tűzkerék legurításával zárult. vissza • Bíró Blanka, Krónika Mádl Ferenc kitüntette Berszán Lajost és B orbáth Erzsébetet [ 20050627 - 14:59:32 ] Köztársasági Érdemérmeket adományozott Mádl Ferenc államfő pénteken Budapesten tíz olyan embernek, akik a kitüntetést alkotói, jótékonysági és közösségformálói tevékenységükkel érdemelték ki. A határon túli magyarságért, a hátrányos helyzetű tanulók esélyeiért tett fár adozásaikért és közösségi munkájukért Berszán Lajos esperes plébános és Borbáth Erzsébet nyugalmazott pedagógus is elismerésben részesültek. Berszán Lajos, esperes plébános, a gyimesfelsőloki Árpádházi Szent Erzsébet Gimnázium megalapításáért, a magyar nyelvű oktatás, a magyarságtudat fejlesztéséért kapott díjat. Berszán Lajos atya a szónak szellemi és fizikai értelmében is igazi „iskolaépítő”. A „Pap Bácsi”, ahogyan Gyimesfelsőlokon hívják, akart és tudott élni a romániai diktatúra összeomlása után me gnyílt lehetőségekkel. 1994ben egy gyönyörű, archaikus tájon, a Gyimes völgyében létrehozta az Árpádházi Szent Erzsébet Gimnáziumot. Hátrányos helyzetű vidék sokszorosan hátrányos helyzetű gyermekei jutottak így helyben tanulási lehetőséghez – egy átlago s, falusi épületben. Mire az első évfolyam elért az érettségi vizsgákig, már igazi, gimnáziumnak készült épületre volt szükség. Berszán atya nem ismert lehetetlent: az inkább cseppenő, mint csurranó támogatásokból mindig annyit épített, amennyit éppen lehe tett. A rendkívül fáradtságos, elhúzódó építkezés eredményeként ma ott áll a szép bentlakásos iskola, amelyben nem csak a gyimesi csángók és a székelyek, de egy ideje a moldvai csángók gyermekei is megkapják a továbblépés esélyét. Berszán Lajos atya nem csak iskolát, hanem szellemi és fizikai otthont teremt sok nehéz sorsú tehetséges fiatal számára. Borbáth Erzsébet nyugalmazott tanárnőt, a csíkszeredai József Attila Általános Iskola volt igazgatóját, a moldvai csángó magyar értelmiség nevelésében végze tt elévülhetetlen érdemeiért, közösségteremtő munkájáért jutalmazták meg. Borbáth Erzsébet, vagyis, ahogyan tanítványai hívják: Erzsike néni, 1990ben akkor szinte lehetetlennek tetsző feladatra vállalkozott. A csíkszeredai József Attila Általános Iskola igazgatónőjeként befogadott három moldvai csángó gyermeket, akiket édesanyjuk magyar nyelven akart taníttatni. Megérezte, hogy olyan feladatot kapott, amely elől nem térhet ki. Döntésével elindult egy folyamat, amely lehetővé tette, hogy meginduljon a mol dvai csángók anyanyelvi iskoláztatása. 19902001 között közel 200 moldvai csángó magyar diák végzett az ő általa vezetett oktatási program keretében szakiskolát, középiskolát, sőt 50en az egyetemi diploma megszerzéséig is eljutottak. Tudjuk, hogy valame ly népcsoport fölszámolásának egyik első lépése az értelmiségétől való megfosztása. Borbáth Erzsébet bátor döntése és kitartó munkája eredményeként ennek a fordítottjában bizakodhatunk: abban, hogy az a népcsoport, amelyiknek lesz értelmisége, megmenekülhe t a beolvadástól. Mádl Ferencnek ez volt az utolsó hivatalos kitüntetési ceremóniája a Sándorpalotában. vissza
