Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-24
13 Tabajdi Csaba (MSZP) ugyanakkor kifogásolta, hogy Blair nem említette a kohézió erősítésének szükségességét. Úgy vélte, vissza kell verni a közös ag rárpolitika ellen általa indított támadásokat. A lengyel külügyminiszter is közölte, támogatja Blair porgramját, csak azt kötve ki, hogy az új büdzsében az új tagállamok felzárkózási támogatásai ne csökkenjenek. A francia lapok szintén támogatták Blair ag rárreformterveit. • Rockenbauer Nóra Blair célkitűzései • Vita az EU jövőjéről az uniós alkotmányra mondott francia és holland nemek fényében • A 2007 – 2013as költségvetés elfogadása, a közös agrárpolitika reformjára vonatkozó konkrét ígéretekke l • A bővítés folytatása: bolgár, román csatlakozás, a felvételi tárgyalások megkezdése Törökországgal és Horvátországgal • A lisszaboni gazdasági reformfolyamatok felgyorsítása • A szolgáltatási és a munkaerő- direktíva elfogadtatása Átlátható fiz etések Elsöprő többséggel hagyták tegnap jóvá az EP képviselői a saját jogállásukról szóló törvényt, mely a képviselői béreket az uniós büdzséből fizetett 7000 euróban egységesíti. A tagállamok egy részében az euroképviselők ugyanannyi alapfizetést kapnak , mint a nemzeti képviselők. Magyarország és Szlovákia esetében viszont többet. A tegnapi táblázatunkban közöltekkel ellentétben, ahol a nemzeti parlamentek képviselőinek fizetései szerepeltek, a magyar képviselők havi fizetése a mindenkori főtisztviselői alapilletmény két és félszerese. (A hibáért olvasóink elnézését kérjük.) Ez körülbelül bruttó 1,1 millió forint (4500 euró), melyet kiegészít a nyelvpótlék. Az utazási költségeket ezentúl számlákkal, jegyekkel kell igazolni. A képviselők jövedelemadót fize tnének az uniónak, de a tagállamok is megadóztathatják őket. A jogszabály 2009ben lépne hatályba, de a tagállamok saját képviselőik számára fenntarthatnák a jelenlegi rendszert. (mh) vissza Nem csillapodnak a baltikumi hatá rviták Az észt parlament hétfőn ratifikálta a május 18án Moszkvában aláírt szerződést Újra áll a bál Oroszország és Észtország között: Moszkva nem akarja ratifikálni a májusban kötött határmegállapodást. Az észt parlament hétfőn ratifikálta a m ájus 18án Moszkvában aláírt szerződést. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter akkor figyelmeztette Urmas Paet észt külügyminisztert: ne fűzzenek semmiféle "értelmezést" a szerződéshez lényegi kérdésekben. Észtország azonban a szerződés előszavához fűzött n éhány megjegyzést. A preambulumban ugyan nem szerepel, hogy az egykori Szovjetunió 1940ben "megszállta, majd bekebelezte" Észtországot, de az utal olyan dokumentumokra, amelyek deklarálják, hogy a Szovjetunió 1940ben agressziót követett el Észtország ell en, később jogellenesen bekebelezte az országot, majd jött a több évtizedes megszállás. A szerződés lényege tehát nem módosult. A határt végül a szovjet korszakbéli vonalon húzták meg: Észtország belenyugodott abba, hogy elvesztette a megszállás előtti te rületének öt százalékát. Ebben közrejátszott az is, hogy mind Tallinn, mind pedig Brüsszel siettette a szerződés megkötését. Észtországnak mintegy háromszáz kilométeres közös határa van Oroszországgal, ahol meg kell húzni, és meg kell erősíteni a schengeni vonalat: aki ezen túljut Oroszország felől, az szabadon utazhat az unió többi 24 országába is. A schengeni határt – és az unió gazdasági térségének határát – a bizonytalanság miatt nem lehetett kijelölni. Oroszország feldühödött a preambulumon, és közöl te: a kitételek számára elfogadhatatlanok, ezért a szerződést a kormány nem terjeszti a parlament elé. Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a háború után a balti országok "önként csatlakoztak" a Szovjetunióhoz. A szerződés orosz ratifikációjának hiányában a labda így megint Észtország – valamint Brüsszel és az ugyancsak határszerződés nélküli Litvánia – térfelére került. vissza • fgy
