Reggeli Sajtófigyelő, 2005. június - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2005-06-22
7 Végel László, az újból magyar állampolgárságot szerzett író az okmányok átvétele után az MTInek elmondta: négyöt évvel ezelőtt kezdett bele a "procedúrába", azonban akkor - mint mondta - "belefáradt" és csak tavaly döntötte el, hogy megszerzi a magyar állampolgárságot. "Én a ,80as évekre gondolok, a barátaimra, akikkel akkor együtt gondolkoztam és akik majdhogynem reménytelenül küzdöttek és úgy érzem, hogy ez az ő érdemük. Gondolok itt az akkori magyar ellenzékiekre, hogy ez az ő érdemük" - mondta arra a kérdésre, m ilyen érzés a kezében tartani az okmányokat. Végel László elmondása szerint 1941ben született az akkor még magyarországinak számító Szenttamáson (Srbobran), majd Jugoszlávia megalakulása után vesztette el állampolgárságát 1945ben. Végel László - most már szerbiamontenegrói és magyar kettős állampolgár - publicisztikáiért ebben az évben megkapta a magyar Pulitzerdíjat. Tavaly neki ítélték oda Újvidék város díját; a vajdasági székváros legrangosabb kitüntetését. Az indoklás szerint Végel Lás zló próza, dráma- és esszéíró, a vajdasági magyar irodalom egyik legjelentősebb képviselője. A díjat íróként és értelmiségiként folytatott tevékenységéért kapta, amellyel hozzájárult a város hírnevének öregbítéséhez, a modern kultúra fejlesztéséhez, a tol erancia és a soknemzetiségű társadalom ápolásához. vissza OGY - Somogyi Ferenc: fejlesztési támogatá s a magyar kisebbségeknek Budapest, 2005. június 21., kedd (MTI) - A határon túli magyar kisebbségek támogatásában a ko rábbinál nagyobb hangsúlyt kap a fejlesztéspolitika, összhangban az EU adta lehetőségekkel és a Nemzeti Fejlesztési Tervvel - mondta a külügyminiszter a parlament emberi jogi bizottságának keddi ülésén. "Kezdeményező és aktív szerepet kívánunk játszani a nemzetpolitikában, kihasználva a kétoldalú kapcsolatokat és az uniós tagság adta kereteket" - jelentette ki Somogyi Ferenc. A külügyi vezető kiemelte, hogy a korábban elsőbbséget élvező terület, a kulturális és etnikai identitás megőrzésének támogat ása kiegészül a gazdaságitársadalmi problémák kezelésével. Hozzátette: a magyar külpolitika mindent elkövet annak érdekében, hogy az EUtagság ne csak az ország, hanem az összmagyarság érdekeit is szolgálja. Somogyi Ferenc kitért arra, hogy a magyar d iplomáciának a határon túli magyarok autonómiatörekvéseinek támogatása terén is aktív szerepet kell játszania, de csakis az érintett országok kormányainak konstruktív együttműködése mellett. A külügyminiszter komoly problémának nevezte, hogy a Kárpátmedencei magyar közösség létszáma gyorsabban csökken, mint a többségi nemzethez tartozóké. Hozzátette: a legszembetűnőbb csökkenés (egy évtized alatt 27 százalékos) Szlovéniában következett be, és a horvátországi magyarok száma is 25 százalékkal csökkent. A vajdasági magyarellenes atrocitások okai kapcsán Somogyi Ferenc arról beszélt, hogy a délszláv háborút követően a szerbek visszatelepülése elsősorban a Vajdaságba irányult, ahol emiatt "egyfajta zaklatott helyzet" alakult ki. Megjegyezte: az EUba és a NATOba igyekvő SzerbiaMontenegró normáiba, mindennapi életébe ez nem illik bele, és hosszú távú társadalomépítő lépésekre van szükség. "A temerini eset azt mutatja, hogy a magyar diplomácia által megtett lépések, az uniós intézmények fellépése a g yakorlatban nem tudta megakadályozni az atrocitások újbóli megjelenését. Temerin pozitív tapasztalata ugyanakkor, hogy az eljárás azonnal megindult, és a rendőrök rögzítették a magyarellenes indíttatást" - mondta Somogyi Ferenc. A kettős állampolgárság ról tavaly decemberben megrendezett sikertelen népszavazás után kialakult helyzet kezeléséről szólva a külügyminiszter azt fejtegette, hogy a kormány a Nemzeti Felelősség Programjának öt pontjából háromnak már megteremtették a jogszabályi hátterét, ugyanak kor az autonómia ügye mellett még a nemzetpolgárság kérdését is rendezni kell. Kérdésre válaszolva Somogyi Ferenc közölte: nincs esély arra, hogy Magyarország erős nemzetközi nyomás alá tudná vonni Szlovákiát és Csehországot a Benesdekrétumok hatályon kívül helyezése érdekében. Megjegyezte: bár a magyar álláspont szerint a dekrétumok elfogadhatatlanok és igazságtalanok, gyakorlati alkalmazásuk ma már kizárt. vissza Bíróság menti meg Verespatakot? Népszabadság • Kol ozsvári tudósítónktól Tibori Szabó Zoltán • 2005. június 22. Romániában példátlan döntést hozott a gyulafehérvári ítélőtábla: - ha jogerőre emelkedik - végleg vagy hosszú időre ellehetetlenítené a verespataki aranybányaprojektet.
